Boldog Karácsonyt!

Remélem másnak jobb karácsonya van mint nekünk.

Beni már hétvégén elkezdett lefekvéskor megállás nélkül köhögni. Napközben csak úgy hébe hóba, de amint lefeküdt, szerencsétlen folyamatosan, már totál leizzadt és nem tudta abbahagyni 1,5-2 órán keresztül, csak mikor már teljesen kifáradt. Így a délutáni alvásokat kihagytuk, este pedig magam mellé költöztettem, hogy legalább Barnus tudjon tőle aludni. Szegény volt hogy este 11-ig köhögött mire végre elaludt, majd éjjel megint rájött pár ilyen roham. Közben hőemelkedése/láza is volt szinte folyamatosan. Ádámnak is napokig hőemelkedése volt, majd 24-én este már 38,9-el jöttünk haza. A múltkori lázgörcs után ez számunkra nagyon ijesztő, már egy hőemelkedés is kikészít. Ma reggel a tüdőgondozóban kötöttünk ki, muszály volt már Benit megmutatni, de a doktornő azt mondta, hogy Ádámot is megnézné. Nem talált náluk semmi extrát. Beni olyan rosszul lett a rendelőben, hogy majdnem elájult, fal fehér lett, Gerinek ölben kellett a kocsihoz vinnie és még itthon is kellett neki vagy egy óra hogy magához térjen. Felírtak egy rakás gyógyszert, szegény Beni, egész nap mindenféle szirupot tömünk bele, de ő már okos, beveszi hang nélkül azt is aminek rossz íze van. A nap folyamán Ádám is produkált egy-két ijesztő dolgot, többször került olyan eszméletvesztéshez közeli állapotba, elhagyta magát, kókadt le mindene, a szeme kissé fennakadt, mint aki el akar ájulni. Délutáni alvás után szédült, alig tudott menni, folyton elesett. Aztán valahogy mindig jobban lett. Barnusnak valami kötőhártya gyulladás félesége lehet, neki egyelőre csak a szemébe kell cseppenteni, ill. este már hőemelkedése is volt. Így persze nem tudtunk ma átmenni a dédiékhez ebédelni és holnap sem utazunk Szóládra. Tudjuk, hogy az egészség a legfontosabb, de az sem esett jól, hogy le kellett mondanunk a január 2-re foglalt wellness hétvégénket. Szép álom volt, hogy jut majd egy kis pihenés nekünk a téli szünet végére. Már alapból vaciláltunk hogy menjünk vagy ne menjünk, mert folyton beteg valaki, ráadásul az oviban bárányhimlő járvány volt, így benne volt a pakliban, hogy a fiúk is elkapják, úgy meg nem hagynánk őket itthon. A fiúk unokatesóján Emmán ma előjöttek a pöttyök, így legalább el tudtuk dönteni biztosra, hogy lemondjuk az egész utazást. Mivel tegnap este végig együtt játszottak a gyerekek, ill. Ádi. pl. Emma villáját is lenyalta, így most már biztosak vagyunk benne, hogy hamarosan a fiúkon is jönnek a pöttyök. Egyszer úgyis túl kell esni rajta.

Na most kipanaszkodtam magam, remélem az új év jobb lesz.

A Karácsonyról nem is írok részleteket, a fiúk nagyon örültek minden ajándéknak, Ádám el volt varázsolva a karácsonyfától. Itt vannak a képek:

Karácsony 2013

Magasság

Ma a védőnői rendelőben lemértem a fiúk magasságát, gyorsan le is írom mielőtt elfelejtem.

Beni: 123 cm

Barnus: 101 cm

Ádám: 83 cm

Beni úszás bemutatója

Tél

Ahogy beköszöntött a tél, úgy köszöntöttek be a betegségek is nálunk. Igazából semmi komoly nincs, de valakinek mindig van valami baja, egy kis láz, köhögés, torokfájás, hasmenés. Ádám egy ideje nagyon étvágytalan volt, legfőképp a tápszert utasította el. A keze folyton a szájában lógott, szóval gyanakodtunk hogy csak jön már valahol az a 7. fogacska, hiszen már 5 hónapja nem nőtt neki új. Ééés csodák csodájára végre tényleg kibújt alul az egyik kettes. Most visszatért az étvágya, a reggeli tápszerét végre újra megissza, már azt hittem hogy itt a vége fuss el véle. Az esti már nem kell neki, de ez végülis 20 hónaposan nem olyan nagy gond, csak akkor kellemetlen, ha épp nem nagyon vacsorázik. Szeret enni, csak szegénykém nagyon lassan nyamnyogja el az ételt azzal a pár fogával, így előbb-utóbb elfogy a türelme és kiszáll az etetőszékből. Ilyenkor játszik és folyamatosan jön tankolni, ami nem a legjobb etetési módszer, de ha választhatok hogy nem eszik vagy így eszik csak, akkor inkább ez. Csak hízzon, mert nem egy óriás, kb. 9,6 kg. Furcsa belegondolni, hogy mikor Ádám született Barnus annyi idős volt mint most ő. Ádi még olyan kis baba, nem tudom elképzelni hogy egy ekkora gyerek akár nagytesó is lehet.

Beni meglepett minket, az oviban beküldték egy rajzát a "Mi leszek ha nagy leszek" rajzpályázatra. Nyomozórendőrt rajzolt. Nagyon örültünk, mert kiscsoportban egész évben semmit sem rajzolt, most meg már ez az egyik kedvenc időtöltése. 

Az oviban volt karácsonyi fotózás és a két fiúról közös kép is készült.

Ez pedig egy hármas kép:

Nagyon szeretnek együtt játszani, már Ádám is benne van minden mókában, aminek néha baleset a vége, mert azt hiszi, hogy ő is mindent meg tud csinálni amit a nagyok. Megy már rendesen az utánzás, játékban is és beszédben is. Kicsit már könnyebb mellette játszani, mert nem csak rombol és nem veszi a pici dolgokat a szájába.

Készülünk már a karácsonyra, az oviban jövő héten lesz az ünnepség, Beniék Betlehemezni fognak, ő lesz az egyik pásztor. Barnusék nem tudom mivel készülnek, kíváncsian várom.

Jövő héten még úszás bemutató is lesz, már alig várom hogy láthassam mit tanult Beni szeptember óta. Egyébként a félelmét már leküzdötte, már simán beleugrik a medencébe és megcsinál minden feladatot, amit kell. Nagyon lelkes és örül a saját sikerének.

Dícséret

Reggel amikor vittem Benit, az óvónője megdícsérte, hogy nagyon okos gyerek, szeret gondolkodni, nagyon logikusan gondolkodik. Délután Gergő ment érte és neki is külön elmondták ugyanezeket, és hogy ma is volt valami játékos logikai feladat, amit az egész csoportból csak ő tudott megcsinálni. A logikus gondolkodásra egy péda, ami nem rég történt. Összeadós kártyákat nézegettünk, leolvasta a számokat hogy mit kell összeadni és kiszámolta. A 9+9-nél mondtam neki hogy ezt hagyjuk, ez nehéz. Erre azt mondja, dehogy nehéz, az 18. Kérdezem honnan tudod? Hát onnan, hogy a 10+10 az 20 lenne, ezért ez 18. Amúgy a számok mindig is nagyon érdekelték, a betűk annyira nem, de nemrég kérte hogy tanuljunk betűket, úgyhogy ha eszünkbe jut, ragasztunk a falra képes betűkártyát és azt nézegeti, ill. el is tudja mondani az ABC-t addig ameddig jutottunk (H). Múltkor a kocsiban mondta hogy jééé, itt a CBA. Kérdezem, honnan tudod? Hát oda van írva. Semmit nem erőltetünk neki, csak azt tanítjuk amit kérdez. Én úgy vagyok vele hogy ez az év még főleg a játékról szóljon, lesz még ideje bőven tanulni.

Ádi is egyre okosabb, ügyesebb, a beszéde nagyon szépen alakul. Elég sok szót használ már és egyre gyakrabban ismételgeti amit mondunk. Van, hogy csak a szó elejét mondja, de valamit szépen kimond. Legújabb kedvencem, a karika, amit szépen kimond és tudja is mit jelent. Mondta már az Auchan-ban lógó gömb dekorációra, a könyvben lévő napocskára vagy a kör alakú fajátékra. Ami nem karika, az pedig kocka. A tűzoltót is egyszer már kimondta teljesen, de amúgy az még csak tűzo. Kezdi összekapcsolni a szavakat, pl. Pápá bu (Köszön a busznak), ill. ma mikor meglátta a nagypapáját, mondta, hogy Gyere Papa. Mondókákat, dalokat is "mond" a maga módján, próbálja a dallamot, ritmust utánozni. 

Még egy érdekesség, ha bekakilt vagy ha épp arra készül, húzogatja fel a pólóját és mutogat a pocakjára, hogy kaka, kaka.

Azóta sem cumizik, szóval ez már a múlté.

Az evésére már egyáltalán nem panaszkodhatunk. Kicsit még nehezen boldogul a darabos ételekkel, mert még mindig csak 6 foga van, de azért próbálkozunk szorgalmasan. Minden ételt megkóstol és általában ízlenek is neki a dolgok, ha mégsem, akkor kiköpi. Van hogy látom rajta hogy ízlik, de nem eszi meg a darabkákat, ilyenkor összetrumixolva elfogadja. Máskor meg sokkal darabosabb ételt adok neki és szépen megeszi, mikor milyen kedve van. Legkönnyebben a leveseket tudom adni neki, mert a répakockákat megeszi, a tésztát is szétnyomkodva és icipici húsdarabokat is lehet bele csempészni. Ha éhes, akkor egész sokat tud enni.. Pl. az elmút napokban volt hogy 1,5 karéj májkrémes kenyeret vacsorázott, vagy 1 egész virslit kenyérrel, aztán persze még jöhet az esti tápszer.

Barnussal nincs semmi extra mostanában, szereti az ovit, minden nap örömmel megy. Az udvaron mindig együtt játszik Benivel és Beni barátaival, de szerencsére most már más gyerekeket is emleget a csoportból, hogy kik az Ő barátai.

Cumi

Ádám nem volt már nagy cumis, de alváshoz mindig kellett neki egy textilpelus meg a cumija. Kb. 5 napja határozottan elutasította, nélküle aludt egy nagyon jót egész éjjel. Azóta sem kell neki se éjjel se a délutáni alvásnál, mint aki sohasem cumizott életében.

Most épp hasmenése van, délután vagy 5 nadrágot elintézett. A kedve amúgy nagyon jó, de az étvágya most borzalmas. Kanállal nem fogad el semmit, úgyhogy most tápszeren él, ill. pár falatka szilárd ételt elfogad, de látszik hogy valami nem stimmel vele. Beni pár napja mászott ki a hányós-hasmenéses betegségből. 

Gyógyulóban

Ádinak a múltkori eset utáni nap már nem volt különösebb baja. Az orra azóta is folyik, de az úgyis így lesz egész télen. Most már én is kezdem kiheverni a dolgot, már nem rettegek minden alvásánál hogy mikor ismétlődik meg ez az egész. A lényeg hogy most jól van és itthon rosszalkodik.

Hidegrázás

Tegnap este 6 körül Ádám belázasodott, nem volt neki magas, 38, de csak feküdt mozdulatlanul és majd elaludt (délután nem tudott a saját köhögésétől), úgyhogy kapott lázcsillapító kúpot, fürdött, evett valamennyi tápszert és 7-kor már aludt.

Fél 9-kor ordított egy hangosat, felrohantam és nagyon durván rázkódott, mintha valamilyen rohama lett volna. Iszonyatosan megijedtem, ilyet még nem láttam, kikaptam az ágyból, ordítottam Gergőnek (ő kiugrott a kádból), ő is látta hogy nagyon ijesztőnen néz ki, mondtam hogy hívjon azonnal mentőt. Közben levittem Ádit, kirohantam vele az udvarra, hirtelen ez jutott eszembe hogy friss levegő kell neki, de nem hagyta abba ezt a rázkódást kb. 2 percig és csak lógott mindene, nem tudta tartani magát. Aztán bevittem, lefektettem a földre és láttam hogy elszürkül az arca és a szája szinte már fekete. Akkor mondta Geri a mentősnek hogy ne kérdezősködjenek hogy milyen típusú a rángás, hanem jöjjenek nagyon sürgősen, mert eszméletlennek tűnik a gyerek. Én a sokktól azt sem láttam hogy lélegzik -e, de Geri közben mondta hogy ő látja hogy lélegzik. Aztán valahogy abba maradt ez a remegés, elkezdett csukott szemmel nyöszörögni, aztán pedig ordítani. Ennek nagyon örültünk, hogy életjelet mutat és a színe is jobb lett.

Kb. 10 perc alatt ki is értek a mentősök, megvizsgálták és mindent rendben találtak. Azt mondták hogy valószínű ez egy nagyon erős hidegrázás volt. Én még ilyenről nem is hallottam hogy ennyire rázkódhat, vacoghat valaki, azért is ilyedtünk meg ennyire, mert azt hittem hogy epilepszia vagy lázgörcs vagy nem tudom milyen roham. Borzalmas volt, ahogy csak rázkódik Ádi csukott szemmel és lóg keze lába, feje, nincs benne semmi élet és nem reagál semmire. De ezek szerint van olyan hogyha hirtelen felszökik a láz, az ezt eredményezi. Mondták hogy adjunk neki még egy lázcsillapítót és megnyugattak hogy minden rendben lesz, ha még egyszer előfordul, nem kell megijedni, csak takarjuk be. Hát mit mondjak, nem nyugtatott meg, nagyon féltünk egész éjjel. Ott "aludtam" a földön a szobájában és végig azt hallgattam nincs -e gond. Viszonylag nyugodtan aludt, fél 6 körül meg jókedvűen magyarázgatott, akkor megkapta a tápszerét, majd visszaaludt, fél 10-kor keltettük, azóta nincs láza. Elég nyűgös, de az máskor is előfordul. Apa elvitte most a tüdőgondozóba, hogy megnézzék ott is, meglátjuk mit mondanak.

Járás

Ádám teljesen átállt a járásra. Itthon már nem mászik, csak gyalog közlekedik. Az utcán még fél, ott kéri a kezünket, max. rövidebb távokat mer megtenni egyedül. Könnyedén felpattan és elindul, leguggol, felveszi a játékokat, feláll.

Evésben is sokat fejlődött, egyre jobban boldogul a darabos étellel. A kenyérfalatkákkal már nincs gond, nagy kedvence a kolbászos. Mindig próbálkozik a mi ételünkből enni, több-kevesebb sikerrel. Ma pl. bakonyi sertésborda volt és 3/4 órán keresztül ette a szaftos tésztát. 6 foggal elég nehezen boldogult, de szép lassan sikerült megennie. Úgy látom hogy nem válogatós, szinte minden ízlik neki, csak még gyakorolni kell a rágást.

Barnusnak egyelőre véget ért úszó pályafutása. 3. alkalommal már sírva hozták ki hogy nagyon fél, szóval őt nem visszük többet, legalábbis idén. Beni is fél és sírdogál, de ezen nem csodálkozom, elég gyorsan haladnak, 2. alkalommal már bele kellett ugrani a vízbe. Nekem ez elég keménynek tűnik elsőre, mert nem minden gyerek ilyen bátor, sokan félnek víz alá merülni, ami teljesen érthető kezdőknél. Ő alapból tériszonyos, így el sem tudom képzelni hogy bele mer ugrani, de nagyon bátor és kitartó, próbálja leküzdeni a félelmét és megcsinál minden feladatot, ha sírás a vége akkor is. Volt már hogy sírva ment be és előtte végig mondogatta hogy ő hogy fél és izgul, de hogy mindenképp be akar menni mert szeretne megtanulni úszni. Aztán fülig érő szájjal jön ki, hogy nagyon jól érezte magát. Nem keseredik el hogy sírt, inkább büszkén mondja, hogy csak egyszer sírt. Látom rajta hogy nagyon akarja ezt a dolgot, de közben meg úgy sajnálom hogy izgul szegény.

Barnus imádja az ovit, minden gond nélkül beszokott, már 2. hete ottalszik és azzal sincs probléma. Sokat vonatsínezik, ami régen nagy kedvence volt, de mióta Ádám közlekedik és rombol, azóta nem volt sok lehetősége nyugodtan vonatozni. Az udvaron megkeresik egymást Benivel és együtt játszanak.

Bécsi hétvége

Barnus annyira imádja a pandákat hogy úgy döntöttünk elutazunk a Bécsi állatkertbe, ahol élőben is láthatunk pandamacit. Először elvetettük az ötletet, mert Ádám borzalmasan utál autózni, aztán úgy döntöttünk, hogy Ő marad Éva mamáékkal és elmegyünk a két naggyal. Barátaink kint élnek a 3 kislányukkal, náluk töltöttük a hétvégét, amit ezúton is köszönünk szépen. A gyerekek nagyon jól kijöttek egymással, fel sem tűnt hogy 5 gyerek van egy fedél alatt, mindenki nagyon jól viselkedett. 

Szombat reggel indultunk, 2 óra alatt ott is voltunk, ez tényleg nem távolság, országon belül is lehet ennél jóval többet utazni. Nagyon szép a bécsi állatkert, a pandamacit jó alaposan meg tudtuk nézni, de a többi állat is érdekes volt, nekem a koalamaci tetszett legjobban, illetve amit a fiúk még nem láttak az a fóka show.  Le a kalappal a gyerekek előtt, mert 5 órán át gyalogoltunk fel-alá és bírták az iramot, én szerintem nehezebben :)

Másnap délelőtt elmentünk a helyi játszótérre, amit már a kocsiból kifigyeltek a srácok. Szuper volt, volt egy nagy repülő, ahol egy cső össze volt kötve egy toronyban lévő csővel és lehetett beszélgetni rajta keresztül. A toronyból egy csőcsúszdán lehetett lejutni, Barnus egyből ment rajta, de Beni természetesen nem, tudjuk hogy utálja a csúszdákat. Aztán egyszer csak megjelent a csúszda alján, nagyon örültünk hogy leküzdötte a félelmét. Utána egy másik játszóra is beugrottunk, közben az apukák grillezték a finom husikat. A fiúk mindketten nagyon jól ettek, úgy tűnik példát vettek a jólevő lányokról. Ebéd után kimentünk a Praterbe, egy kisvonattal körbementünk és megnéztük mi minden van ott. Ámuldoztunk a sok félelmetes vidámparki eszköztől. Mivel túl sok időnk ekkor már nem volt, így az apukák felültek egy borzalmas eszközre, egy olyan átfordulós hullámvasút félére amiben nem ülni kell, hanem hasalni, száguldottak mint superman. A végén dodgemeztek egyet a gyerekekkel, aztán sajnos már indulnunk is kellett haza. 

Biztos hogy megyünk még Bécsbe a gyerekekkel, mert van még bőven programlehetőség.

Bécsi hétvége

Hétfőn elkezdődött az úszás. Annyira aranyosak voltak a fiúk ahogy úszósapkában nyomultak. Sajnos nem lehet leskelődni hogy mi zajlik a medencében, eléggé izgultam, hiszem Barnus még annyira kicsi ehez, de nem jöttek ki előbb, úgyhogy gondoltam nagy baj nem lehet. Beni úgy jött ki hogy ugrált örömében hogy "ez király volt" és hadarta el hogy miket tanultak. Barnus teljesen lila szájjal jött ki, legközelebb kell neki a köntös, mert ő jóval fázósabb, de mikor átmelegedett mondta hogy nagyon jól érezte magát és megy máskor is.

Barnus ma már ott ebédelt az oviban, saját állítása szerint jól. Mondta hogy ő úgy örül hogy oviba járhat, mert nagyon nagyon jól érezte magáz az udvaron.

Ádám lépeget

Tegnap Ádi egész nap a kapaszkodás nélküli állást gyakorolta. Estére már úgy felbátorodott, hogy lépegetett is párat, ma pedig már felállt a földön és el mert indulni. Bútor mellől is elindult egy közeli másik bútorhoz. 5-6 lépést már szépen stabilan megtett többször egymás után. Látszik, rajta hogy örül a sikerének, de persze mi még nála is jobban.

Barnus tegnap is meg ma is bement a csoportba játszani egy kicsit. Nem hagytam ott sokáig, mert hivatalosan csak 16-án kezdjük a beszoktatást és nem akartam megzavarni az óvodai rendet, de az óvónő azt mondta nem gond, menjen csak nyugodtan, mert látszik hogy jól érzi magát. Mikor ma meglestem épp duplozott egy ismerős kisfiúval. Hétfőn már ott is maradhat 2 órát és ha minden rendben lesz, akkor kedden már az udvarra is kimehet a többiekkel. Mire elkezdődik a beszoktatás ő már be is lesz szokva.

Ovikezdés

Beninek elkezdődött az óvoda. Várta már nagyon és örül, hogy 3 hónap után újra a barátaival játszhat.

Barnuska csak 2 hét múlva kezd, de már megnéztük a csigajeles szekrényét, belestünk a terembe és megismertük az óvónéniket is. Nagyon megszeppent, de egy kicsit azért bemerészkedett a csoportszobába, aztán itthon már lelkesen mesélte hogy milyen játékokat látott és azt mondja hogy várja hogy ott maradjon.

Más újdonság is lesz a fiúk életében, hétfőtől úszni fognak járni heti kétszer. Eredetileg csak Benit vittük volna, de az edző azt mondta, hogy próbáljuk meg nyugodtan Barnussal is, egy 3 éves már képes megtanulni úszni, érti az utasításokat, csak az szokott problémát okozni, hogy a szülők nélkül vannak ott, de ha nagytesó van úgy könnyebb. Az úszás tanár a volt gimis osztályfőnökünk, akinél én is tanultam úszni kb. 25 éve, furcsa ebbe belegondolni, hogy most pedig szülőként megyünk az uszodába. A csoport 8 fős lesz, abból 2 a mi gyerekünk, 2 pedig Julcsi és Balázs, a barátaink gyerekei, jó kis csapat lesz.

Sajnos az úszás pont a focival van egy időpontban, úgyhogy az most egyelőre kimarad Beni életéből, pedig szeretne járni, de a kettő együtt nem megy és szerintem sok is lenne.

A kis sportembereim vasárnap kipróbálták a síelést is a közeli műanyag sípályán, mert Beni természetesen síelni is szeretne megtanulni. Elég nagy tömeg volt a nyílt napon, úgyhogy összesen 2 csúszás jutott nekik fejenként, aranyosak, ügyesek voltak, de úgy döntöttünk, hogy majd jövőre iratkozunk be tanfolyamra. Volt ott egy ilyen gumibaülős lecsúszópálya, Barnus nagyon élvezte.

Barnus bringázik

Barnus már egy ideje mondogatta, hogy ő a nagy bringával szeretne menni, mert az pandamacis. Ezt még Beninek vettük és akkor még nem volt Barnusnál ez a pandamaci imádat. Futóbringával már egyensúlyozgat egy ideje, de túl sokat nem használta, szóval nem igazán gondoltuk, hogy megtanulhat biciklizni, főleg hogy még csak 3 éves. Tegnap kimentünk egy füves dombra, hogy majd ott megpróbál gurulni egy kicsit. Már első próbálkozásra legurult, akkor tudtuk, hogy az egyensúlyozással itt már nincs gond. Aztán kb. a 10. gurulásra sikerült neki megtalálni a pedált és tekerte. Utána Apa tolta, ő közben tekert és mikor elengedte tekert tovább. Túl hosszú távon nem, mert nehéz ilyen hepehupás terepen menni, de ma kipróbáljuk majd betonon is. Az elindulással és a fékezéssel biztos lesznek még gondok, mert egy ilyen kis gyerek át sem éri a féket, nemhogy még legyen ereje meghúzni, de meglátjuk.

Mindeközben Ádi keményen zúzott a bébitaxival, hol rajta, hol csak tolta. Ő is most már ráérzett a technikára, már kismotorral is tud menni, de az még elég instabil, úgyhogy maradunk a taxinál.

Járni egyelőre még nem akar, inkább a kapaszkodás nélküli ácsorgást gyakorolgatja. Tegnap a tornán megdícsérték, azt mondta a gyógytornász, hogy 3 hét múlva lábon várja vissza Ádit. Meglátjuk.

Tegnap lemértük 9250 g, nem hízik valami jól.

Van már 6 fogycskája, ill. 2 + 4 fél. A darabos főzeléket még mindig nem eszi meg, viszont falatkákkal már megbírkózik. Minden alkalommal odakéreckedik az asztalhoz ha valaki odaül és kéri amit mi eszünk. Vagy inkább türelmetlenül követeli. Most már nem nyel félre, ha valami nem tetszik, akkor kiköpi. A reggeli tápszerét pedig már csak be kell adni neki az ágyba, megissza, visszarakja magának a cumiját és visszaalszik.

A nagyok egész nyáron 8-fél 9 körül ébredtek, Ádi pedig a visszaalvása után fél 9-fél 10 körül. Hamarosan vége a jólétnek, kezdődik az ovi. Azt hittem nehezen fogom bírni a 3 hónapot 3 gyerekkel, de sokkal jobban sikerült mint gondoltam, nem volt velük különösebb gond. Most aggódhatok azon, hogy Ádi hogy fogja magát érezni a tesói nélkül, de biztos megszokja azt is.

Most már ilyet is tud

Számok

Beni ma rajzolgatott, rajzolt egy szállodát, mellé írt egy 1-est, hogy ez az egyes számú szállás. Aztán rajzolt egy 2-est is, majd egy 4-est. Megdícsértük, hogy milyen ügyes, hogy fejből leír egy számot. A számok már régóta érdeklik, a háromjegyűeket már szépen felolvassa.

Egyszer csak leírja ezt: "10 %". Kérdeztem hogy ez micsoda, mondta, hogy százalék jel. Aztán leírta ezt: "1 1/2". Kérdezem ezt honnan vetted? Hát az Auchanos Mikiegeres cipőboltra volt kiírva.

Ezt a képet Beni saját kérésére készítettem, azt mondta rakjam egymás mellé a mai és a majd 2,5 ezelőtti képet, ami ugyanazon a játszótéren készült.

A mai nap új tudománya

Ádám ma megtanult kapaszkodás nélkül állni, aztán pár próbálkozás után elkezdett lépegetni. Egyelőre még csak pár apró lépést tett, főleg akkor ha Beni csalogatja magához. Nagyon örülök. Beni is annyira őszintén örül Ádám sikerének mint egy felnőtt. Sikongatott ő is örömében hogy nézzem milyen ügyes, megsimogatta a fejét, megdícsérte és mondta, hogy büszke rá. Nagyon jó testvér.

Pár napja felmászott a kanapéra és onnantól semmi nem érdekelte, csak hogy oda feljusson. A kanapénk háttámlája elég alacsony így nagyon könnyen átbukhat rajta és mögötte nincs falfelület, szóval veszélyes, ráadásul nem figyel arra hogy tolatva másszon le, simán elindul fejjel előre, és így meg tudta közelíteni a számítógépet, amin össze vissza nyomkodott mindent. Elbarikádoztam az egész kanapét, de megoldotta a dolgot és úgy is bejutott a tiltott zónába. Ma újabb barikádot fejlesztettem ki, ezt még nem törte át.

Beszédben és egyéb tudományokban is fejlődik, mondja pl. hogy hinta, ampa (lámpa), pápá, kaka, kop-kop, kokko (kukucs), kokka (kocka), A Beni (az a-t mindig hozzáteszi), apa, ajja (anya), papa, mama, baba, Ádá (ez talán az Ádámot jelenti, de nem biztos), bda (labda).

A tegnapi nap sikere, hogy kb. a 10. féle itatópohár amit kipróbáltunk végre bevált és iszik belőle. Eddig akármit adtunk neki akármiből, csak kiköpte. Ezt meg a kezébe vette, szépen megdöntötte egymás után sokszor és kortyolgatta a vizet.

Most már kezdi érdekelni az étkezés, eddig hidegen hagyta a mi kajánk, de most már mindent kifigyel és követeli hogy adjunk neki. Tegnap evett pl. egy kis paradicsomos kenyeret, kolbászt, újhagymát, szilvát. A darabos étellel még mindig nem igazán boldogul, de pici kenyérfalatkákat már le tud nyelni, a zöldségeket még inkább csak nyalogatja.

Most már nem nevezném annyira rossz evőnek, már csak az ebéd az ami még néha főzelék+tápszer cumisüvegből, de egyre gyakrabban eszik kanalasat, a tízórait és az uzsonnát meg már jóideje csak kanállal eszi. Most már elég sokféle gyümölcsöt megeszik turmixolva, de a gyümis bébiételeket is szereti, nem kell már krémtúróhoz meg joghurthoz kevergetni.

Elértük a 9 kg-t.

Nyaralás

Véget ért az egy hetes nyaralásunk, ami igazán jól sikerült. 

Először Patcára utaztunk, ami Somogy megye legkisebb települése, összesen 1 utcából áll, ami kb. 1 km hosszú. Nincs itt az égvilágon semmi, kivéve a Katica tanya (http://www.katicatanya.hu/), ami miatt ide látogattunk. A falu egyik házában laktunk és korlátlan belépőnk volt az élményparkba. Itt aztán volt minden, sok-sok állat, amiket meg lehetett etetni, játszóterek, lovagvár, óriás labirintus, gokartpálya, pajtában kialakított játszótér, ahol szalmában ugrálhattak a fiúk, trambulinok, régi munkagépek amikbe be lehetett ülni,  és több fedett emeletes játszóház, óriáscsúszdák, külön játszóház a babáknak, stb... Hatalmas területen helyezkedik el az egész és tényleg jól meg van csinálva. Reggel és délután a kinti dolgokat jártuk végig, a nagy melegben pedig a benti játékokat próbálták ki a fiúk. 4 éjszakát töltöttünk itt, 1 nap elmentünk a Kaposvári fürdőbe, a többi időt pedig a tanyán töltöttük. 

Innen utaztunk át Szóládra a dédihez még 3 napra. Voltunk többször a Szárszói strandon, megnéztük a Lellei homokos strandot, ez teljesen olyan mint a tengerpart, egy nap pedig elmentünk a Zalakarosi fürdőbe, szóval itt sem unatkoztunk. 

Ádám most fürdött először a Balatonban, nagyon tetszett neki az iszapozás. Ha talált valami kis vizes gödröt, azonnal bevetette magát és dagonyázott. Megkóstolta a fagyit, ami annyira ízlett neki, hogy kacagott, sikongatott, grimaszolt örömében és majd kiugrott a babakocsiból minden falat után. Megtanult egyedül lecsúszni a kiscsúszdán.

Barnus pedig nagy csúszdarajongó lett, mindegy neki hogy kicsi, nagy, szárazföldi vagy vízicsúszda, a légyeg, hogy csúszhasson. Szegény Beni nem szereti a csúszdákat, nem hajlandó lecsúszni egyiken sem. Azt mondja: Én nagyon szeretnék lecsúszni, csak nem tudom leküzdeni a félelmemet. Úgy sajnálom szegényt, mert így neki nem annyira élvezetesek ezek a programok, mint Barnusnak, aki fülig érő szájjal rohan fel-le egymás után százszor. Szerintem kicsi korában alakulhatott ki nála ez a tériszony, amikor még nem tudtuk hogy rossz a szeme és nem látott rendesen, remélem azért valamennyire sikerül neki ezt leküzdeni.

Szokásunkhoz híven, készítettünk egy rakás fényképet és pár kis videót is.

Nyaralás Katica tanyán és Balatonon

Tegnap este Barnus felöltözésnél kérte, hogy ne adjunk rá pelust, ő már nagyfiú, nem kell neki éjszakára sem. Eddig ezt még nem mertük megpróbálni, mert minden reggel tele van a pelusa pisivel, de ha már kérte, akkor miért ne. Reggel majdnem 12 óra alvás után jókedvűen ébredt, azonnal ugrottam hozzá, mentünk a wc-re. Egy picikét becsurgatott a gatyójába, de tényleg csak keveset, valószínű ébredés után, de szerintem elsőre ez nem is rossz, végülis kibírta az egész éjszakát.

Strandoló fiúk

Benire nagyon büszke vagyok, leküzdötte a félelmét és a medencében a víz alá teszi a fejét. Búvárszemüveggel és pipával próbálkozott, de először alig merte a szemüveget is a víz alá meríteni, nem sokkal később viszont már teljesen berakta a fejét és úgy úszta át a medencét a strandon oda-vissza. Aztán levette a karúszót és a pipát is kirakta és megtanult nagylevegőt venni, lemerülni, majd feljönni.

Barnus más tekintetben volt bátor, ő lecsúszott a vizicsúszdán úgy hogy a végn elkaptuk. Igaz olyan rémült fejjel csúszott mint akit lelöktek, de mégis újra és újra csúszni akart. Vele az a gond, hogy folyton teli szájjal vigyorog a vízben, így néha kiissza a medencét.

Ádi pedig kapott egy olyan úszógumit, ami már 3 hónapos kortól használható, mert becsatolható. Szerintem jobb mint ezek a beülősek, mert ebben nincs a feneke alatt semmi kényelmetlen, nem dől ki oldalra egy idő után, itt teljesen szabadon lubickolhat a lábával és nem tud előreborulni sem. A lényeg hogy nagyon jól érzi magát benne, simán ellebegett 2 órát a vízben.

Ádám mutat a lámpára és úgy hívja hogy pa.
A telefont a füléhez rakja és mondja a hallo hallo-ra hogy aó-aó.
Azt is mondja hogy kaka :)

Nagy sláger a hinta, Ádit úgy lökik, bepörgetik, hogy már én rosszul vagyok tőle, de ő csak kacag. Aztán persze a nagyok is bekéreckednek, Beninek már leér a lába úgy lehúzza a súlya, így legalább tudja magát lökni és rugóztatni.

Újabb újdonságok

Újdonság az mostanában van bőven, Ádám minden napra tartogat valami meglepetést.

Tegap óta megállás nélkül berreg, mintha csak Benit látnánk kiskorában.


Csip csip csókára ő is csinálja a kézmozdulatot, a végén pedig a hesshesshess-t is.

Tegnap felmászott az ágyra.

Nagyon vicces grimasz arcokat vág, pl. ilyet:

Imád táncolni a zenére.


Ha háttal áll a kanapénak, lehajol, felveszi a játékot, majd feláll.

A nagyok tegnap moziban voltak, Barnusnak ez volt az első alkalom. Beni simán végigülte, Barnus is végignézte, csak nem bírt egy helyben ülni, folyton helyezkedett ide-oda, rugdosta az előtte lévő székét, de még így is sokkal jobban bírta, mint Beni annak idején.

3 éves státusz

Túl sok újat nem tudok írni. A pénteki védőnős játszóházban a védőnő mondta, mi lenne ha most megcsinálnánk Barnus 3 éves státuszát, akkor nem kell külön eljönni. Pontosan annyit mért mint én itthon, 98 cm és 14 kg. Benit is lemértem az ottani pontos mérőszalaggal és tényleg 120 cm magas, jó nagy gyerek. Barnus nagyon ügyes volt a szem- és hallásvizsgálaton, még a vérnyomásmérést is élvezte.

Ma reggel Éva mamáék elvitték a nagyokat a Szóládi dédihez, Ádi még aludt és Beni mondta, hogy ha felkel, mindenképp mondjam meg neki hogy szeretik. Olyan kedves tud lenni 5 éves létére, nagyon jószándékú kisfiú. Kicsit duzzogott, mert nem lehetett fürdeni a Balatonban, remélem mire megyünk jobb idő lesz, bár pont akkorra mondnak sajnos lehűlést.

Ádi ha repülőt lát, felnéz, rámutat és berreg hozzá. Ha azt mondom neki hogy ügyes vagy, megtapsolja magát és közben fülig ér a szája.

Kimostam neki egy nagy adag kinőtt ruhát, előkerültek a 86-os pólók, amik teljesen jók rá. Barnus csodálkozott is, hogy miért adom Ádámra az ő ruháit, amiket nem rég raktunk a kinőttek közé. Nadrágból kisebb kell, de ma pont egy 18 hónapos méretű kertésznadrág volt rajta.

Hosszú baba

Ádinak megmértük a hosszát, 15 hónaposan 79 cm, pontosan kétszer olyan hosszú mint születésekor. Ha ránézünk és elképzeljük hogy csak fele ilyen hosszú volt, el sem hisszük. Ezzel a hosszal teljesen átlagosnak számít, nincs lemaradva a kortársaitól. A súlyáról ezt nem mondhatjuk el, az csak 8700 g, de a 2 hónapos stagnálás után már ennek is örülünk, hogy kicsit szedett magára. 

Barnus 98 cm és 14 kg, Beni 120 cm és 21 kg.

Legújabb tudománya a hisztizés. Rendesen be tudja magát már hergelni, csapkod és dühösen ordít vagy épp veri a teraszajtót hogy ki akar menni. Illetve nem nagyon viseli el ha elválasztjuk a tesóitól. Néha a nagyok mennek a nagyszülőkhöz, dédiékhez és Ádi nagyon kiakad amikor a tesói kiszállnak a kocsiból.

Már egy ideje teljesen átállt az ülésre, most már mindig úgy játszik vagy térden. Ezen is mennyit aggódtam hogy mikor tanul már meg ülni... Már előre látom hogy hamarosan elkezd térden járni, mint Beni, a legtöbb dologban rá hasonlít. Megtaunlt bébitaxizni, egyelőre csak lassan halad, de löki magát rendesen.

Rámutat az ujjával a dolgokra, pl. ha kérdezzük hol a lámpa megmutatja. Tud tapsolni, puszit dobni, integetésnél a pápát már szépen hangosan mondja. Ha Apa megérkezik, azonnal odamászik és mondogatja, hogy Apa, Apa. Anyát is már mondott párszor, de az Apát többször. Ezen kívül mondta már, hogy gyere, hoppá, ill. ha ad valamit akkor a tessékre mondja, hogy te, Benire pedig hogy Be. Utánozni tudja, hogy mama, papa, baba.

Lassan 1 hónapja itthon van mindhárom fiú és szerencsére nincs velük különösebb gond. Ádám átállt a délutáni egyszeri alvásra és nagy szerencsénk van, mert Beni már 5 éves, de még mindig alszik, így ebéd után nyugi van. Délelőttönként próbálunk szinte mindig menni valahova, mert különben unatkoznak. Nagyon szeretnek bringázni és játszóterezni, de nekik még a vásárlás is jó program, Ádi ül a bevásárló kocsi ülő részén, a fiúk meg szeretnek benne ülni, de egy idő után ki kell őket paterolnom, mert valahova vásárolmon is kell.

Hétvégén nyaraltunk, de csak ketten Egerszalókon, jó volt kicsit kikapcsolódni. A nagyok Márti mamáéknál voltak, Ádi meg Éva mamáéknál Levivel. Levi folyton nézegette Ádámot, még alvás közben is és egyszer este mikor bement hozzá, azzal jött ki hogy hol van Ádám. Mondták neki hogy a kiságyában, erre mondta hogy ott nincs. Bementek és tényleg nem volt ott. Nem tudom hogy csinálta, de bemászott a matrac alá és jóízűen aludt a kemény kereszt rácsokon, rajta a matraccal.

A nagyok is jól elvoltak, de Barnus azért emlegetett minket hogy mikor megyünk. Neki ez még újdonság volt.

Csiga

Ma voltam Barnus szülői értekezletén az oviban és teljesült a kívánsága, sikerült neki megkaparintanom a csiga jelet.

Tegnap Ádi belázasodott, de késő este már le is ment neki és reggel észrevettem hogy fent kibújt az egyik kettes foga. Kis viziló lesz ő is mint Beni volt.

Felülés, vidámpark, játszótér

Na most már aztán tényleg ráérzett az ülésre Ádám, most már szinte mindig ülve játszik, továbbmászik, ül és így tovább. 

Tegnap a Tesco prakolóban vidámparkoztunk kicsit, illetve lovaglás is volt a fiúk nagy örömére.

Kipróbáltunk ma egy új játszóteret, elég nagy árnyékos homokozó rész van, de amúgy nem egy nagy szám. Pontosabban a fiúk elvoltak, de Ádám nagyon nyűgös volt, ezzel a pörgős mászókával egy ideig elvolt, de amúgy nem akart megmaradni a homokban, csak tömte a koszos kezét a szájába. Nagyon kibújóban van már fent a foga, már látszik az éle, nagyon meg van duzzadva az ínye és biztos fáj neki.

Tegnap megtanult puszit dobni.

Ülés

Ádám megtanult kapaszkodás nélkül térdelni, először csak akkor maradt úgy ha úgy raktuk, aztán hamarosan már magától is elkezdett úgy játszani. Ebből a mozdulatból jött nála az ülésbe helyezkedés, előre nyújtja a két lábát, majd felemeli a kezeit és már ül is. Tudom, a nagykönyvben nem így van megírva, hanem négykézlábból kellene oldalra kiülnie, de Beni sem úgy csinálta és a lényeg hogy tud és már szeret is ülni.

Beniéknél ma volt az évzáró ünnepség, jó kis műsorral készültek, ügyesek, aranyosak voltak. Beni a végén
olyan kedves volt, mondta, hogy Anya, tudtam hogy ilyen csinosan fogsz felöltözni.

Egy ilyen nagy fiú...

Mostanában így hívja magát Barnus ha wc-zésről van szó. "Egy ilyen nagyfiú tud egyedül is pisilni." Tényleg nagyon ügyi, nem kellünk már hozzá, odatolja a fellépőjét és ráül, már szűkítő sem kell neki, lehúzza, kezet mos. Tényleg nagyfiú. Nappali alváshoz sem kell neki már pelus, épp az imént kelt fel a 3,5 órás alvásából és semmi gond nem volt.

Videók és torta

Ezt a tortát sütöttem Barnusnak az utolsó bölcsis napjára, nagy örömmel vitte be.

Van ízlése

Ádám mint tudjuk nagyon rossz evő, sokat bajlódunk a kanalazással. Gyümölcsből adhatok neki bármit, nem eszi meg kanállal, de cumisüvegbe átöntve legtöbbször megissza, ill. krémtúróval vagy vaníliapudinggal be lehet neki kanalazni. A zöldségeket sem ette meg soha, de mostanában kezd ez megváltozni. A bébiétel nem kell neki, mondjuk nem csoda, annak már a szaga is rossz. Viszont a rendes felnőtt ételek kezdenek neki ízleni. Mivel darabosat még nem tud enni, ezért főleg leveseket tudok neki turmixolni. Pár napja nagy sikert aratott a borsólevesem, ma pedig csülkös bablevest evett, jó kis füstölt kolbásszal. Hiába, tudja mi a jó :)

Ádi megtanult letolatni az ágyról, végre nem fejjel előre indul neki. 

Tud már kapaszkodás nélkül térdelni, de csak ha úgy rakom. Ez is olyan mint az ülés, magától nem helyezkedik úgy, pedig tudja, csak valahogy nem érdekli ez a dolog, el van ő még hason is, meg állva. Tegnap a trambulinban raktam térdre és ugráltam mellette, egyszer sem rakta le a kezét, jól egyensúlyozott és persze nagyokat nevetett. 

Tegnapi súlya: 8470 g.

Tudom, már írtam párszor, de aztán végül mindig megkaptuk a bölcsis támogatást, de most már tényleg itt a vége, ez Barnus utolsó hete. Olyan furcsa mikor egy ilyen hosszú korszak lezárul. 15 hónapot járt bölcsibe, ősztől pedig két ovis nagyfiam lesz. Beni még keddig megy oviba, mert aznap lesz az évzáró, elvileg utána is van még ovi, de akkor már őt sem viszem, megkezdődik a 3 hónapos nyári szünetünk.

Szemészet

Ma nem csak Benit vittük szemészetre, hanem Ádámot is. Amikor 1 éve mondták, hogy 1 év múlva kontroll, annyira távolinak tűnt és most már túl is vagyunk rajta. Bevallom nagyon izgultam, de szerencsére semmi problémát nem találtak Ádinál. Beni először nem csinálta olyan magabiztosan a feladatokat mint szokta, kicsit megijedtem hogy romlott a szeme, de végül kiderült hogy javult neki, ezért nem úgy látta a legisebb ábrákat a szemüvegében ahogy kell. Új szemüveg nem kell, azt mondták ráér ha ez eltörik :) Hát remélem azért nem fog, mert még ez sem olyan régi és nagyon nehéz jó keretet kapni.

Hétvégén átjött Ádám két inkubátorszomszédja, a 3. kislány sajnos nem tudott eljönni. Nagyon jó volt találkozni a gyerekekkel és a szüleikkel, akikkel 14 hónapja halálra aggódtuk magunkat, hogy mi lesz a gyerekeinkkel, most meg csak néztük Őket hogy milyen életvidámak és hogy eljátszanak. Ádám elleste a két lánytól a kölesgolyóevés tudományát, sikeresen megevett pár darabot. Másnap a répatortát kínáltam neki és azzal is megbírkózott. Nagyon elbíztam magam, hogy tud ez a gyerek darabosat enni, így ebéd után kapott kenyérhéjat, aminek persze az lett az eredménye, hogy az egész ebédjét kihányta amit nagy nehezen megetettem vele, a takarításról ne is beszéljünk.

Szombaton lagziban voltunk, Ádám most aludt először máshol. Ő Éva mamáéknál volt, ahol este 8-tól reggel 8-ig aludt hang nélkül (ilyet itthon is csinálhatna) és nappal is nagyon jól viselkedett, leszámítva az evését, de az itthon is borzalmas. A nagyok a dédiéknél aludtak, nagyon jól érezték magukat, leszámítva hogy Beni felkelt hajnal fél 2-kor és onnantól nem aludt vissza egész reggelig. Fogalmam sincs hogy ez miért volt, hiszen Ő a világ legjobb alvó gyereke, na mindegy.

Barnus ovis lesz

Épp az imént kaptam meg az e-mailt, hogy Barnust felvették az óvodába :)

Benivel ma a védőnőnél voltunk 5 éves státuszon. Beni úgy kezdte hogy "Jó napot Védőnő!" Végig nagyon kommunikatív volt, amire 2 szóban lehetett volna válaszolni, arra ő tuti hogy 3 mondatban felelt. A méréseket, vérnyomásmérést, hallásvizsgálatot kifejezetten élvezte. A végén még hozzátette, hogy "amúgy az én nagymamám is orvos". 

21 kg, 120 cm.

Tegnap már kezdtek leengedni a héliumos lufik, gondoltunk szórakoztatjuk kicsit a fiúkat:

Beni 5 éves

Ma van Beni születésnapja. 

5 éve ilyenkor már 26 órája szenvedtünk, de még 4-et ki kellett bírni, mire végre megszületett. 

Na de a lényeg hogy most már egy 20 kg-s 116 cm-es nagyfiú, akinek már születésnapi zsúrja is volt.

Tegnap tartottuk a Csiki pihenőkertben és nagyon jól sikerült. Kb. 15 gyerek volt + szülők, szóval örülök hogy sikerült ezt a helyet lefoglalni, mert itthon nem fértünk volna el ennyien. Az idő is kegyes volt hozzánk, izgultam rendesen hogy nehogy essen, de megúsztuk. Így használható volt a játszótér, ahol nagyon jól elszaladgáltak a gyerekek. Volt arcfestés, amire Barnus is benevezett, pókember lett belőle, aztán megtanultak íjászkodni is. A torta is nagy sikert aratott, Beni Lego Ninjago tortát kapott, mert ez most a nagy kedvence. Tőlünk az ajándék is Ninjago volt, nem volt egyszerű beszerezni az összes ninja szereplőt, de végül Szlovákiából sikerült megrendelni, így most már meg van neki mind az 5 figura. Nagyon örült neki és a többi ajándéknak is amit a gyerekektől, rokonságtól kapott.

Beni 5. születésnapja

Pótlom az elmaradt videó feltöltést:

Nyaraltunk

Nem gondoltam, hogy nyaralásnak fogom írni, de olyan jó idő lett, hogy tényleg igazi nyaralásunk volt.

Hétfőtől csütörtökig voltunk Alsópáhokon a Kolping Hotelben, ami tényleg annyira gyerekbarát, ahogy azt mondják. A fiúk nagyon jól érezték magukat, azt sem tudták hova rohanjanak, egyik játszóházból mentünk a másikba, egyik játszótérről a másikra, fürödtünk az uszodában, illetve egyéb gyerekprogramokon vettünk részt. Az apartman nagyon kényelmes volt, 3 szobás és minden aprósággal fel volt szerelve ami a babáknak/gyerekeknek kell. A fiúk jól viselkedtek, rendesen aludtak és jó sokat ettek, de a legfontosabb, hogy nagyon élvezték a nyaralás minden percét. Ádám most fürdött először medencében, ami nagyon tetszett neki.
Két baráti családdal voltunk, 6 felnőtt, 8 gyerek. Este a fektetés után kivonultunk székestül, babzsákostul, söröstül és bébiőröstül a folyósóra, így a felnőtteknek is jutott egy kis kikapcsolódás.
A szálloda kabalaállata Bobó a viziló, aki többször megjelent egy nap. Elsőre Barnus még csak nézegette, de második nap már odament hozzá, símogatta és örömében kiabált hogy "Szia Bobó, hát te vagy az, tényleg te vagy az?" Ádám nem ijedt meg, ő is egyből símogatta. Beni 1. nap kissé csalódva jött vissza: "Tudtam hogy egy beöltözött ember lesz" Kérdezdtük tőle hogy de hogy tetszett? "Hááát, nem aratott valami nagy sikert" Aztán 2. nap már ő is lelkes volt, mert Bobó megsímogatta őt is.

Kolping - Április 22-25

Barnika a kis ügyes

Barnussal régóta próbálkozunk a szobatisztasággal több-kevesebb sikerrel. Itthon elvolt pelenka nélkül is, de nem szólt hogyha pisilnie kell, mi kérdezgettük és ha épp kellett neki, akkor elmentünk wc-re. Ha pedig mentünk valahová, akkor inkább kapott pelust, de sokszor kérte is hogy adjunk rá otthon is. A kakilás egyáltalán nem  ment neki, attól nagyon félt, ha érezte hogy kell neki sírva fakadt. Persze ráült a wc-re, de ott mindig azt mondta, hogy már nem kell neki és volt, hogy ezt játszottuk 10 percenként, de visszatartotta és ha épp pelenka került rá, akkor kihasználta a lehetőséget.

Nemrég viszont elkezdett szólni hogy pisilnie kell, még akkor is ha pelus volt rajta. Pár napja szintén folyton wc-re kéreckedett, hogy kakilnia kell, de sokadik kísérletre sem kiserült, csak sírdogált. Végül fürdés előtt sikerült neki a bilibe és végre nem ijedt meg ettől, hanem örült neki, persze halálra dícsértük mi is és ettől nagyon büszke volt magára. Beni is annyira aranyos, úgy bíztatja, dícséri. Másnap este ismét szólt és akkor egyből sikerült is neki a wc-be, már nem tartotta vissza.

Másnap alsógatyóba mentünk a bölcsibe, gondoltuk egy próbát megér, legrosszabb esetben baleset lesz. A bölcsis nénik mesélték hogy nagyon ügyes volt, szólt amikor wc-re kellett mennie. Régebben is próbálkoztunk már, de akkor amint kitettem a lábam kérte őket hogy adjanak rá pelust, mert nem tetszett neki az ottani gyerek wc. Most meg alvásnál pityergett hogy nem szeretne pelust, mert akkor ő nem lehet óvodás. Ma pedig már olyan ügyi volt, hogy kakilásnál is szólt és sikerült neki ott is, aztán később itthon is.

Ádámnál alvás téren van változás. Végre kiiktattuk az utazóágyat, amibe azért került, mert ott nem tudott felállni, így a hosszas ordítás-nem alvás helyett abban nyugodtan aludt. Mivel már le tud feküdni állásból és már amúgy sem olyan izgalmas folyton felállni, visszaraktuk a rácsoságyba és szerencsére nem volt gondja, ugyanúgy aludt benne mint az utazóágyban. Már nagyon untuk hogy lépni sem lehet az amúgy is kicsi szobájában, mert 2 ágy van bezsúfolva, a szekrényt se lehetett kinyitni tőle, meg amúgy is sokkal jobb matrac van a saját ágyikójában.

Amúgy imádja az állást, szinte egész nap jön-megy a bútorok mellett, ott szeret legjobban játszani. Most már nem kúszik, teljesen átállt a mászásra, már a csúszós kövön is így közlekedik. Kezdi használni a járássegítőt, feláll mellette és tolja, egyre ügyesebben lépeget.

Megvettük ma az első cipőjét. Nem volt egyszerű ilyen minilábra. Végre indul a játszóteres szezon, ahol már ő is aktív résztvevő lesz. Egyelőre még csak hintázunk, azt imádja, nevetgél, sikít közben.

Az étvágy nem a legjobb, az etetés mondjuk úgy hogy egy rémálom, de azért hízogat, súlya 7960 g.

Ádám 1 éves

Képek:
http://www.facebook.com/media/set/?set=a.4983824516984.1073741826.1340623067&type=3

Újdonságok

Hétfőn gondoltam megpróbálom megtanítani mászni Ádámot. Kb. 1 órán át rakosgattam neki a játékokat a szoba egyik végéből a másikba, amikhez persze egyből elkezdett odakúszni. Nem hagytam neki a kúszást, hanem a pocakja alá raktam a kezem és közben próbáltam úgy rakni a kezét-lábát, ahogy a mászáshoz kell. Egyszer csak ráérzett a mozdulatra és ha a hasa alatt hagytam a kezem mászni kezdett, ha kivettem, akkor pár mozdulat után lehasalt. Másnap reggel lehoztam, leraktam hasra és már magától mászva indult el és a nap folyamán sokszor megismételte, de többször odamentem hozzá kúszásnál és mászásra ösztönöztem. Ma már nagyon sokszor magától mászott, több métert is megtett. Egyelőre még a kúszásé a főszerep, de egyre több a mászás, szerintem napokon belül át fog állni rá, észreveszi hogy így gyorsabban halad.

Az állása is sokat fejlődött. Mindenhol fel tud állni, már nem kell neki kapaszkodó, a szekrény oldalánál is feláll. A bútorok mellett lépeget, átkapaszkodik egyikről a másikra. Megtanult visszahelyezkedni a földre, ügyesen letérdel, majd onnan le. Így végre minimalizálódtak a borulások és ha véletlen el is esik, már nem üti meg magát, mert ha lecsüccsen, akkor úgy marad A kezével támasztja még magát, egyelőre még csak így tud ülni. 

Evésben is van egy kis előrelépés, a gyümölcsöt végre megeszi kanállal, így már csak a főzeléket kell neki cumisüvegből adni, illetve a reggeli-esti tápszer-tejpép kotyvalékot. A darabos ételt még nem tudja megenni, félrenyeli és fulldoklik tőle, legyen az kenyérmorzsa, babapiskóta darab vagy túró. Barnus is ilyen volt, folyton fulldoklott a kajától, néha még most is, pedig már 2,5 éves.

A legutóbbi betegség óta visszahízta amit leadott, most 7700 g. 7777-re gyúrunk az 1. szülinapjára :)

Múlt héten Ádám megörökölte Barnus autósülését, így már előrefele nézve utazik egymás mellett a 3 fiú. Ádám trónol középen, a nagyok nagyon megörültek mikor átrendeztük az üléseket.

Március 15.

Tavaly szépen indult ez a nap, ekkor volt először tavaszias idő. A fiúkkal kimentünk a biciklipályára, jól érezték magukat, én csak ücsörögtem a padon, néztem őket és örültem, hogy 3 hónap szigorú fekvés után végre én is kimozdulhatok velük. Hiszen pár napja kiderült, hogy már felszívódott a hematoma, nincs ami veszélyeztetné Ádámot. Aztán ebéd után hirtelen minden megváltozott. Akkor még próbáltam elhesegetni a gondolatot, hogy nem, ez nem lehet a magzatvíz, miért is folydogálna 6 hónaposan. Két óra elteltével egyre gyanúsabbá vált a dolog, úgyhogy elindultunk a kórházba egy telefonnal és egy péntárcával a táskámban. A fiúktól el sem köszöntem rendesen, gondoltam hamarosan úgyis jövünk haza. Út közben végig arra gondoltunk hogy most bemegyünk és megmondják hogy nincs semmi gond, természetesen ez nem a magzatvíz. Az első kórházban, ahol eredetileg szültem volna, nem tudták biztosra megmondani, de mondták hogy ez gyanúsan magzatvíz, menjünk át egy koraszülött intenzívvel rendelkező kórházba. Micsoda? Koraszülött? Miről beszélnek ezek? Nekünk nem lesz koraszülött gyerekünk. Irány a Sote 2, ahol jött a hidegzuhany, ez bizony magzatvíz. Irány a vajúdó, innen már nem megyünk haza. Felfoghatatlan volt ami történt, a legrosszabbra gondoltunk. Nem tudtunk túl sokat a koraszülöttek esélyeiről, csak tudtuk hogy nagy bajban vagyunk, de leginkább Ádám. Sajnos ilyenkor az ember csak rosszra gondol, hogy megszületik és nem éli túl, vagy ha túl is éli, súlyos károsodásokat szenved, mi lesz így vele, velünk, a testvéreivel? Nem ilyen életet képzeltünk el magunknak. Nem féltünk még soha úgy, mint aznap este és éjszaka. 

Aztán elkezdtünk mindenhonnan információkat gyűjteni és kezdett kicsit bíztatóbb lenni a helyzet, sok pozitív történetet hallottunk és ez nagyon sokat segített, hogy reménykedni tudjunk, hogy talán jól alakulnak majd a dolgok. Minden nap ajándék volt számunkra, amit Ádám még bent tölthetett. Borzalmas volt az az időszak, nagyon rossz volt hogy nem láthattam a fiúkat, akiktől szinte el sem köszöntem, fizikailag is kellemetlen volt, utólag megszámolva 60-szor szúrtak meg 9 nap alatt, amiből az antibiotikum beadása branülön keresztül tényleg nagyon fájdalmas volt. Közben ugye a folyamatos félelem, hogy mi lesz Ádámmal ha megszületik, mi a jobb vajon, minél tovább bent tartani növelve ezzel a felszálló fertőzés esélyét vagy jobb lenne ha megszületne? De még olyan kicsi, minden nap számít. Végül 9 nap után egyértelművé vált, hogy most kell megszületnie, mert megemelkedett a gyulladási paraméter, ami fertőzésre utal és amúgy is egy csoda hogy eddig bent tudták tartani. Aztán megszületett, nagyobb lett mint amire becsülték, hallottuk felsírni, ami egy nagyon bíztató jel volt, majd pár óra múlva kiderült, hogy nem kell lélegeztető gépre rakni, mert a körülményekhez képest jól van.

Előjöttek most ezek az emlékek, mert 1 éve történt, de többször nem szeretnék erre gondolni, most arra koncentrálok, hogy itt van egy egészséges aranyos, ügyes kisbaba, akinek jövő héten lesz az 1. születésnapja. Ennél jobban nem is alakulhattak volna a dolgok. Ő egy hős, megmutatta a világnak hogy kicsi a bors de erős. Senki meg nem mondaná róla, hogy miken ment keresztül hogy eljuthasson idáig, ugyanolyan mint a többi kisgyerek. Büszkék vagyunk rá és el sem tudjuk képzelni az életünket nélküle. Így teljes a családunk. És most már tudjuk, hogy igen, mégiscsak ez az az élet, amit elképzeltünk magunknak.

Fogacska

Ádámnak kibújt végre az ELSŐ foga. Már nagyon vártuk, hiszen két hét múlva szülinap, már ideje volt.

Ami kevésbé jó, hogy nagyon lefogyott. Visszafogyott majdnem annyira mint amennyi 1 hónapja volt. Amióta beteg (már jobban van), teljesen elutasítja az evést, az első kortynál csapja ki a kezünkből az üveget és ordít. Kb. 10-15 játékot mutogatunk neki egymás után hogy eltereljük a figyelmét és így mindig iszik pár kotyot, de közben szinte folyamatosan sír. Ha abbahagyjuk, akkor meg azért sír, mert érzi hogy éhes. Így nagy nehezen a pár héttel ezelőtti min. 260 g-os adag helyett megeszik 130-150 g-ot. Lehetséges, hogy a betegség mellett a fognövesztés is szerepet játszik ebben, mindenesetre aggasztó a dolog.

Szépségeim:

Ovis focibajnokság

Tegnap volt Beni első focibajnoksága. Több rövidebb meccset játszottak, persze csak játékos szinten, a lényeg hogy jót szaladgáltak és a végén igazi bajnoknak éreztették magukat, kaptak érmet. Beni annyira aranyos volt, Barnus mondta, hogy ő is szeretne láncot (érem), erre Beni odament az edzőhöz és mutatta, hogy ott a testvére, neki is szeretne egyet. Végül ha érmet nem is, de csokit szerzett neki.

Ádi otthon maradt Apával, mert sajnos beteg. Pénteken 38,9 volt a láza és azóta is többször ilyen magas neki, ma egyelőre csak hőemelkedése van. Folyik az orra, szörcsög, fáj neki a köhögés, étvágya szinte semmi, már megint fogy. A köhögés miatt gyakran még azt a keveset is kihányja, amit nagy nehezen megevett. Elvittem ma a tüdőgondozóba, meghallgatták, mondták hogy eléggé sípol, úgyhogy meg kellett röntgenezni, hogy nincs -e tüdőgyulladása. Szerencsére nincs, úgyhogy csak a lerakódott váladék miatt sípol. De legalább megnézték a tüdejét, az orvos szerint szépen alakul. Kapott antibiotikumot.

Videók

Pénteken mindenki itthon

Barnus már sokadjára betegszik meg pont péntekre, ami általában 1-2 napig tart csak. Tegnap éjjel annyira ijesztően köhögött, borzalmas volt a hangja, majd meg akart fulladni, eléggé megijedtünk. Kapott köhögéscsillapítót és befújtuk a hörgőtágítót, még ezután is vagy egy órán át köhögött mire végre elaludt. Pénteken Beniért délre járok az oviba, így nem látom értelmét, hogy 9-kor bevigyem és délre érte menjek, ezért nem rángatom ki a többieket kétszer, így inkább őt sem viszem. Lekopogom, de ő még nem hiányzott idén azért, mert ő lett volna beteg, maximum egy kis köhögés és orrfolyás ami előfordult, illetve egyszer hányt, de közvetlen utána már semmi baja nem volt.

Ádám is köhög és folyton eldugul az orra, így kicsit nyugtalanabbul alszik, mert felriad a saját köhögésére. Ezt leszámítva egy ideje már nem kel fel reggel 6 körül, ez kitolódott 7 körülre, múlt héten többször aludt fél 8-8-ig.

Ma délután adtam neki először tehéntúrót, reménykedtem, hogy ha a krémtúrót szereti, akkor ezt is fogja. Egy banánnal és joghurttal kevertem és nagyon ízlett neki, bekanalazott 190 g-ot, juhéé.

Elég jól eszik mostanában, ez a hízásán is meglátszik, végre kicsit jobban beindult. Lehet hogy a 8 kg-ra hajt 1 évesen? Nem tudom meg lesz -e, mindenesetre ma már 7600 g-ot mértünk.

Új tudománya van, a pápá intés, tegnap még nem voltam benne biztos, hogy azért kalimpál hogy integessen, de ma már 4-5 alkalommal megismételte, mikor mondtuk neki hogy pápázzon.

Hétvégi családi kép Apa szülinapján egyenpólóban:

Mérésen

Eljutottunk végre a gyerekorvoshoz. Nagyon megdícsérték Ádámot, az álláson kifejezetten meglepődtek. Evés után vittem, így mértek 7700 g-ot, tehát valójában 7500 g. Nemrég annyira lassan hízott, hogy úgy voltam vele, hogy örülhetünk ha meg lesz 7,5 kg 1 évesen. Örülök neki, hogy 11 hónapos kora előtt pár nappal már elértük ezt a súlyt.

A krémtúró gyümölccsel továbbra is nagy kedvenc, így egy nap egyszer tudom kanállal etetni, hurrá!

Még valami

Még valamit szerettem volna leírni. 

Ádámnak meg van az 1. étel, amit elfogadott kanállal. Szabad már vagy nem szabad, nem érdekel, ha ízlik neki hát egyen krémtúrót. Nálunk ez nagyon nagy dolog, mert lassan 11 hónaposan még nem eszik kanállal és ez az 1. dolog amit elfogadott és örömmel nyitotta a száját minden falatra, amíg be nem termelt 150 g-ot.

Állás-nem alvás

Ádám mióta feláll az ágyában, nem hajlandó elaludni. Nappal is és este is lefektetés után azonnal feláll, majd ordít torka szakadtából, mert nem tud visszamenni, de nem is akar. Hússzor vissza kell fektetni, cumit adni, de amint kilépünk már kezdi is újra. Fél óra után már csurom vizesre izzadja magát, de kitartóan sír. Nagyon kiborító. Ma nagy kínkeservesen kihúztuk az egész délelőttöt alvás nélkül, gondoltam ha jól lefárad, akkor majd könnyen elalszik és majd alszik egy jó nagyot, elég lesz neki az is. Fél 1-kor fektettem le és ugyanazt csinálta amit máskor, hiába a fáradtság, már dörzsölte a szemét, de csak állt és állt és ordított. Fél óra után elaludt, majd fél óra alvás után kezdte újra, el sem akartam hinni, de végül még sikerült visszafektetni. Közben én már elővettem az utazóágyat, hogy este megpróbáljuk, hátha abban nem tud felállni, de ha fel is áll, legalább ha elesik, akkor nem a rácsba veri a fejét. Szerenécsére nem tudott benne felállni, így 1 perc nyöszörgés után elaludt. Kísértetiesen hasonlít a legnagyobb bátyjára, akivel mindezt már végigszenvedtük kiskorában.

Puzzle

A nagyok legújabb kedvence a puzzle. Beni régebben mérgelődött hogy nem sikerül kiraknia, de most már türelmesebb. Megkűzd a nehezebbekkel is, ha 1,5 óra alatt rakja ki, akkor is van türelme hozzá. Barnus is meglepett minket, mert már Beni puzzle-jeit is kirakja, nagyon ügyes. Be is kell szerezni pár újat.

Barnusra alváson kívül nem adtunk pelust hétvégén. Nagyon sokáig bírja pisilés nélkül, szóval nem igazán tudom hogy emiatt nem volt baleset vagy már tényleg kezd megérni a szobatisztaságra. Nem igazán szól hogy kell neki, csak ha kérdezzük, akkor előbb utóbb úgy dönt hogy jó, menjünk el pisilni. Bilizni nem akar, az nem elég nagyfiús, úgyhogy szerencsé(nk)re wc-zik. A nagy dologgal szerintem még lesznek gondok, inkább visszatartja amíg lehet. Ha sikerül neki, akkor elsőre mindig megijed a látványtól és sírva fakad, meg kell nyugtatni hogy ez jó dolog és ügyes. A bölcsibe ma először alsógatyóban vittem, annyira örült neki. Aztán sajnos úgy jött ki, hogy ma volt két új beszokó kisgyerek és az egyik bölcsis néni sem volt ott, úgyhogy az egyszerűség kedvéért inkább ráadtak pelust. Nagyon el volt keseredve, hogy de rajta van alsógatya, úgyhogy kiegyeztünk azzal hogy pelus is lesz és gatyó is.

Ádika mindenhol feláll, már a magasabb helyekre is felkűzdi magát, rájött hogy a rácsokba kapaszkodva is fel tudja magát húzni, így a járóka és a kiságy sem akadály neki, a kiságyban tegnap hálózsákkal együtt felállt és úgy ordított, mert visszamenni nem tudott. Sajnos ha nem vagyunk elég gyorsak, akkor borul és koppan a feje, úgyhogy ha látjuk hogy felállni készül, már ugrunk. Fárasztó, de nagyon örülünk neki, hogy ilyen ügyi.

Ja, és már break-táncolni is tud :)

Függőleges

Még mindig hihetetlen, hogy Ádám egyik pillanatról a másikra felállt. Azóta sokszor ismételte, nagyon könnyedén feláll, viszont könnyen is borul, úgyhogy figyelni kell rá. 

Súlya 7270 g.