Ahogy beköszöntött a tél, úgy köszöntöttek be a betegségek is nálunk. Igazából semmi komoly nincs, de valakinek mindig van valami baja, egy kis láz, köhögés, torokfájás, hasmenés. Ádám egy ideje nagyon étvágytalan volt, legfőképp a tápszert utasította el. A keze folyton a szájában lógott, szóval gyanakodtunk hogy csak jön már valahol az a 7. fogacska, hiszen már 5 hónapja nem nőtt neki új. Ééés csodák csodájára végre tényleg kibújt alul az egyik kettes. Most visszatért az étvágya, a reggeli tápszerét végre újra megissza, már azt hittem hogy itt a vége fuss el véle. Az esti már nem kell neki, de ez végülis 20 hónaposan nem olyan nagy gond, csak akkor kellemetlen, ha épp nem nagyon vacsorázik. Szeret enni, csak szegénykém nagyon lassan nyamnyogja el az ételt azzal a pár fogával, így előbb-utóbb elfogy a türelme és kiszáll az etetőszékből. Ilyenkor játszik és folyamatosan jön tankolni, ami nem a legjobb etetési módszer, de ha választhatok hogy nem eszik vagy így eszik csak, akkor inkább ez. Csak hízzon, mert nem egy óriás, kb. 9,6 kg. Furcsa belegondolni, hogy mikor Ádám született Barnus annyi idős volt mint most ő. Ádi még olyan kis baba, nem tudom elképzelni hogy egy ekkora gyerek akár nagytesó is lehet.
Beni meglepett minket, az oviban beküldték egy rajzát a "Mi leszek ha nagy leszek" rajzpályázatra. Nyomozórendőrt rajzolt. Nagyon örültünk, mert kiscsoportban egész évben semmit sem rajzolt, most meg már ez az egyik kedvenc időtöltése.
Az oviban volt karácsonyi fotózás és a két fiúról közös kép is készült.
Ez pedig egy hármas kép:
Nagyon szeretnek együtt játszani, már Ádám is benne van minden mókában, aminek néha baleset a vége, mert azt hiszi, hogy ő is mindent meg tud csinálni amit a nagyok. Megy már rendesen az utánzás, játékban is és beszédben is. Kicsit már könnyebb mellette játszani, mert nem csak rombol és nem veszi a pici dolgokat a szájába.
Készülünk már a karácsonyra, az oviban jövő héten lesz az ünnepség, Beniék Betlehemezni fognak, ő lesz az egyik pásztor. Barnusék nem tudom mivel készülnek, kíváncsian várom.
Jövő héten még úszás bemutató is lesz, már alig várom hogy láthassam mit tanult Beni szeptember óta. Egyébként a félelmét már leküzdötte, már simán beleugrik a medencébe és megcsinál minden feladatot, amit kell. Nagyon lelkes és örül a saját sikerének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése