Ádika cukorkodik

Evés-alvás

Beni:

Még mindig idegenkedik az új ételektől, de azért már könnyebb rábeszélni, hogy kóstolja meg, így egyre több mindent megeszik. Ha valamit szeret, abból sokat tud enni jó étvággyal. A nyers zöldségeket nagyon szereti, és a gyümölcsök közül is szinte mindent. Nem nagy édességevő, sütikből szinte csak a csokitortát eszi meg. Kedvencei mostanában: halászlé, borsófőzelék, lecsó, sült szalonna, grízes tészta, rakott krumpli,  pörkölt galuskával, milánói sertésborda, bundáskenyér.

Éjjel jól alszik, hang nélkül, este sokat hülyéskednek Barnussal mire elcsendesednek, de legalább jól érzik magukat együtt. Délután ha nem alszik, akkor sem nyűgös este, de mindig lefektetem, a pihenés is több mint a semmi.

Barnus:

Nem olyan válogatós, mindent megkóstol, legfeljebb kiköpi ha nem ízlik neki. Ha valamit szeret, ő is sokat eszik belőle. Semmilyen zöldséget nem eszik, a gyümölcsökkel is most kezd barátkozni, az édességekkel vigyázni kell, amit elérakunk, az elfogy. Kedvencei mostanában: paradicsomleves, gyümölcsleves, grízes tészta, túrógombóc, párizsis szendvics, bundáskenyér, pizza, pörkölt galuskával, minden amit ketchupba lehet mártogatni.

Éjjel ugyanúgy alszik, mint Beni, de nappal ő még nagyon igényli a délutáni alvást, ami sajnos Benivel egy szobában nem megy neki. Olyankor a hülyéskedési vágy erősebb mint a fáradtság, és nem alszik el, még ha Beni csendben is van, ő akkor is magyaráz, kimászik az ágyából, felmászik az emeletes ágy tetejére, rosszalkodik. Ilyenkor persze egész délután borzalmasan nyűgös, nincs kedve semmihez csak kínlódik és hisztizik a fáradtságtól estig, szóval neki még aludni kell. Nem lelkesedik tőle, de kikerült a mi szobánkba utazóágyba, ott legalább elalszik egy idő után (miután az összes létező dalt elénekelte) és általában ébreszteni kell hogy ne aludjon túl sokáig.

Ádám:

Ő még csak tápszert kap, de abból már lassan végigkóstolta az összeset. Lassan 2 hete nem hízott semmit, ez nem túl megnyugtató, úgyhogy úgy döntöttem újra megpróbáljuk a banános tápszert, ami legutóbb székrekedést okozott neki, de legalább ízlett. Ezt jobban ette, mint a többit, látszik rajta hogy ez ízlik, de úgy igazán nem sikerült növelni a mennyiséget, az elején jól evett, de a végén alig lehetett beleimádkozni egy kortyot is. Ma gondoltam egyet és a 2-es Mam cumivéget kicseréltem 4-es Aventre. Ez volt itthon, ebből iszik Barnus. Vártam mikor nyel majd félre, hiszen ebből azért jobban folyik mint a másikból. Hát nem nyelt félre, szépen egyenletesen megitta a 130-at, majd büfi után reklamált a repetáért, így kapott még 30-at. Elkiabálni nem akarom a dolgot, de nagyon szeretném hogy működjön, hogy egyen végre jó étvággyal és ne ordítva kelljen megtömni szegényt, ne az legyen hogy sír, mert éhes, de enni már nem akar. És lépjük már át azt a nyamvadt 5 kg-t, mert már 2 hete ezért szugeráljuk a mérleget minden este.

Este ébren rakjuk a kiságyba, könnyen elalszik magától, esetleg cumit kell neki adni vagy megfordítani. Nagyon fontos nála, hogy eltaláljuk a megfelelő hőmérsékletet, mert nem szereti ha melege van vagy fázik. Ha jól érzi magát, akkor hang nélkül alszik fél 6-6-ig, akkor eszik és még visszaalszik. Ez a ritkább, általában ugyanebben az időpontban eszik, csak többször kell hozzá menni cumit adni, megfordítani vagy épp kiszabadítani a kezét a rácsból, ahova folyton beszorul mostanában.

Nappal nem ennyire jó alvó, ő nem alszik el azokon a helyeken, ahol a legtöbb kisbaba egyből kidől, pl. levegőn, babakocsiban, autóban. Pontosabban elalszik, de nem sokáig, általában az altatás tovább tart mint maga az alvás. Általában egy nap egyszer azért alszik egy nagyobban a járókában délután, mikor a fiúk nem zavarják. Azt vettem észre, hogy ő már túl van azon az időszakon hogy bármilyen körülmények között el tud aludni, fényben, zajban, stb... A mai nap 2. kísérlete hogy délelőtt felvittem a szobájába és befektettem a kiságyba. Egyből elaludt és 3 órán át a hangját sem hallottuk, pedig délelőtt sohasem aludt még fél óránál többet. Úgy tűnik ennyit számít nála, hogy nyugodt körülmények közt pihenhessen.

Ismét oltás

Ádám ma megkapta a 2. kötelező védőoltást, ügyes volt, alig sírt. Ott voltak a tesók is, aranyosan nyugtatgatták. Méreckedés is volt: 4970 g. Nem sokat hízott 1 hónap alatt sajnos, nagyon keveset eszik és azt is nehéz beletömni. Ugyanannyi az adagja mint 2 hónapja volt, 100-115 g (sokszor meg sem eszi az egészet), ráadásul most már csak napi 5x eszik, így ez kb. az adagja 2/3-a. Evés után mindig ordít, mintha még éhes maradna, de ha közelítek az üveggel a szájához, még jobban ordítani kezd. Már épp volt némi javulás, de most megint borzalmas a helyzet. Majd csak végetér ez az időszak. A gyerekorvos amúgy elégdetett volt vele, mondta hogy formás, élénk kisbaba.

Beni megtanult biciklizni

Nagyon büszkék vagyunk Benire, ma pár perc alatt megtanult biciklizni. Eddig hallani sem akart arról, hogy ő feltegye a lábát a pedálra, de ma felbátorodott és elkezdett tekerni. Már első alkalommal nagyon jól ment neki, több száz métert teker nagyon ügyesen. Nagyon élvezi, hatalmas sikerélményként éli meg, dehát ez az is, nagy dolog ez egy 4 éves kisfiú életében. Természetesen készült róla videó is.

Még több videó:

Három gyerek

Apa ismét dolgozik, így most már egyedül vagyok itthon a 3 gyerekkel. Igaz, Beni folyton csavarog, van hogy délutáni alvásra sem jön haza, de ez csak a héten van így, mert Márti mami jövő héten már dolgozik, Éva mamáék pedig elutaznak.

Hétfőn reggel úgy döntöttem Barnusra nem adok pelust. Eddig is voltak pelus nélküli időszakai, de gondoltam itt az ideje rendszeresíteni. Reggel felkelés után ugyanúgy pisil mint Beni, aztán kap alsógatyát. Most már eltelt 3 nap és csak alvásnál kap pelenkát és ha megyünk valahova. Nagyon ügyes, szól ha pisilnie kell, kedd óta már a wc-t használja, mert az sokkal izgalmasabb, le lehet húzni :) Tegnap pl. a dédit hívta magával, mutatta hogy rakja fel a wc szűkítőt, majd pisilt. Nagyon ügyes, még csak 2 éves.

Ádámmal tegnap neurológusnál voltunk egy másik helyen. Elég rendben találta, ellátott minket tanácsokkal, javasolt pár gyakorlatot, de egyáltalán nem olyan szigorúakat mint az előző helyen. Szinte pont ugyanazokat mondta, mint a gyógytornász, úgyhogy bízom bennük, hiszen ha már ketten látják hasonlónak, az csak jelent valamit. Úgy döntöttünk "fájdalmas" búcsút veszünk attól a helytől, ahova mindig gyomorgörcssel visszük a gyereket és úgy hozzuk haza hogy lehúzták a sárga földig és teljesen kiborítottak minket. Inkább hordom oda, ahol értelmesen elmondják hogy mik a problémák és hogyan tudunk azokon segíteni. Amúgy Márti mami kolléganője nézte tegnap, mikor megérkeztünk levonult az egész labor, hogy megnézzék Ádámot. Mindannyian nagyon drukkoltak a kezdeti nehézségek idején és már nagyon kíváncsiak voltak Ádira.

Nyaraltunk

Idén végre sikerült a lehető legjobb időt kifognunk a nyaralásunk alatt, jó idő volt, de nem túl meleg.

Először Velencén töltöttünk 4 éjszakát, majd onnan továbbmentünk a Szóládi dédihez. Nagyon szuper volt a szállás, egy gyerekbarát szállodában voltunk, ahol volt lehetőség apartmanban megszállni, ami nekünk nagyon fontos a gyerekek miatt, mert itt volt konyha és külön szobában tudtak aludni a nagyfiúk. 

Reggel felkeltünk, a nagyok türelmesen megvárták hogy Ádám megreggelizzen, majd lesétáltunk reggelizni. Beni nagyon jókat evett, a lecsó elmaradhatatlan része volt a reggelinek. Barnus is eszegetett, de őt végigkínozta a hasmenés és a pocakfájás, így nem volt túl jó étvágya. Mi apával úgy beettünk minden reggel, hogy nem is ebédeltünk. Reggeli után lementünk a medencékhez. Felváltva tudtunk fürdeni, hol az egyikünk, hol a másikunk fürdött a nagyokkal, Ádi közben kint aludt vagy épp nézelődött. Sokan megnézték, ő volt a szálloda legkisebb vendége. A fiúk nagyon élvezték a fürdést, a gyerekmedence is nagyon tetszett nekik, de a mély vízben is szívesen úszkáltak karúszóval és úszógumival. Beni ki sem jött volna egész nap a vízből, imádja. Ebédidőben visszasétáltunk az apartmanba, út közben megnézték a kacsákat és a hattyúkat, homokoztak és játszottak kicsit a játszótéren. Kaptak ebédet, aztán délutáni alvás volt. Egy ágyban aludtak, nagyon tetszett nekik a dolog, sokat szórakoztak mire elaludtak, de legalább aludtak. A nagy viháncolásnak az lett a vége hogy Barnus fejre esett az ágyról, így szerzett egy szép nagy puklit a fejére, amit utána büszkén nézegetett a tükörben. Volt egy nap hogy mind az öten egyszerre aludtunk délután, ritka az ilyen. Délután elmentünk "vacsorázni", aztán ismét mentünk fürdőzni vagy a medencékhez vagy a Velencei tóba.

A következő két napot Szóládon töltöttük. A veszélyeztetett terhességem, majd a koraszülés miatt 1 éve nem jártunk a dédinél (csak Beni 4-5 alkalommal Éva mamáékkal). A dédi most látta először Ádámot, de Barnuson is jól meglepődött hogy milyen nagyfiú lett. Barnus az elején megszeppent, de aztán nagyon barátságos volt végig. Egy nap kétszer lementünk a Szárszói strandra, itt a homokos part tetszett nekik nagyon, ment a vízhordás meg a homokvárépítés. Utolsó nap sajnos reggel korán összecsomagoltunk és haza indultunk, mert Beninek az iszaptól begyulladt a kukija és azt hittük a sebészeten fogunk kikötni olyan csúnya lett, mire hazaértünk már nem fájlalta, úgyhogy nem rohantunk egyből orvoshoz, a kamillás fürdő és a krémezés pár nap alatt rendbe hozta.

Összességében nagyon jól sikerült, mindenki jól érezte magát, Ádámot sem zavarta hogy kimozdítottuk az itthoni környezetből, sokat levegőzött, jó sokan megnézték a kis picurkát.

Készült sok-sok kép is:

Nyaralás Velencén és Szóládon 07.30-08.04