Járás

Ádám teljesen átállt a járásra. Itthon már nem mászik, csak gyalog közlekedik. Az utcán még fél, ott kéri a kezünket, max. rövidebb távokat mer megtenni egyedül. Könnyedén felpattan és elindul, leguggol, felveszi a játékokat, feláll.

Evésben is sokat fejlődött, egyre jobban boldogul a darabos étellel. A kenyérfalatkákkal már nincs gond, nagy kedvence a kolbászos. Mindig próbálkozik a mi ételünkből enni, több-kevesebb sikerrel. Ma pl. bakonyi sertésborda volt és 3/4 órán keresztül ette a szaftos tésztát. 6 foggal elég nehezen boldogult, de szép lassan sikerült megennie. Úgy látom hogy nem válogatós, szinte minden ízlik neki, csak még gyakorolni kell a rágást.

Barnusnak egyelőre véget ért úszó pályafutása. 3. alkalommal már sírva hozták ki hogy nagyon fél, szóval őt nem visszük többet, legalábbis idén. Beni is fél és sírdogál, de ezen nem csodálkozom, elég gyorsan haladnak, 2. alkalommal már bele kellett ugrani a vízbe. Nekem ez elég keménynek tűnik elsőre, mert nem minden gyerek ilyen bátor, sokan félnek víz alá merülni, ami teljesen érthető kezdőknél. Ő alapból tériszonyos, így el sem tudom képzelni hogy bele mer ugrani, de nagyon bátor és kitartó, próbálja leküzdeni a félelmét és megcsinál minden feladatot, ha sírás a vége akkor is. Volt már hogy sírva ment be és előtte végig mondogatta hogy ő hogy fél és izgul, de hogy mindenképp be akar menni mert szeretne megtanulni úszni. Aztán fülig érő szájjal jön ki, hogy nagyon jól érezte magát. Nem keseredik el hogy sírt, inkább büszkén mondja, hogy csak egyszer sírt. Látom rajta hogy nagyon akarja ezt a dolgot, de közben meg úgy sajnálom hogy izgul szegény.

Barnus imádja az ovit, minden gond nélkül beszokott, már 2. hete ottalszik és azzal sincs probléma. Sokat vonatsínezik, ami régen nagy kedvence volt, de mióta Ádám közlekedik és rombol, azóta nem volt sok lehetősége nyugodtan vonatozni. Az udvaron megkeresik egymást Benivel és együtt játszanak.

Bécsi hétvége

Barnus annyira imádja a pandákat hogy úgy döntöttünk elutazunk a Bécsi állatkertbe, ahol élőben is láthatunk pandamacit. Először elvetettük az ötletet, mert Ádám borzalmasan utál autózni, aztán úgy döntöttünk, hogy Ő marad Éva mamáékkal és elmegyünk a két naggyal. Barátaink kint élnek a 3 kislányukkal, náluk töltöttük a hétvégét, amit ezúton is köszönünk szépen. A gyerekek nagyon jól kijöttek egymással, fel sem tűnt hogy 5 gyerek van egy fedél alatt, mindenki nagyon jól viselkedett. 

Szombat reggel indultunk, 2 óra alatt ott is voltunk, ez tényleg nem távolság, országon belül is lehet ennél jóval többet utazni. Nagyon szép a bécsi állatkert, a pandamacit jó alaposan meg tudtuk nézni, de a többi állat is érdekes volt, nekem a koalamaci tetszett legjobban, illetve amit a fiúk még nem láttak az a fóka show.  Le a kalappal a gyerekek előtt, mert 5 órán át gyalogoltunk fel-alá és bírták az iramot, én szerintem nehezebben :)

Másnap délelőtt elmentünk a helyi játszótérre, amit már a kocsiból kifigyeltek a srácok. Szuper volt, volt egy nagy repülő, ahol egy cső össze volt kötve egy toronyban lévő csővel és lehetett beszélgetni rajta keresztül. A toronyból egy csőcsúszdán lehetett lejutni, Barnus egyből ment rajta, de Beni természetesen nem, tudjuk hogy utálja a csúszdákat. Aztán egyszer csak megjelent a csúszda alján, nagyon örültünk hogy leküzdötte a félelmét. Utána egy másik játszóra is beugrottunk, közben az apukák grillezték a finom husikat. A fiúk mindketten nagyon jól ettek, úgy tűnik példát vettek a jólevő lányokról. Ebéd után kimentünk a Praterbe, egy kisvonattal körbementünk és megnéztük mi minden van ott. Ámuldoztunk a sok félelmetes vidámparki eszköztől. Mivel túl sok időnk ekkor már nem volt, így az apukák felültek egy borzalmas eszközre, egy olyan átfordulós hullámvasút félére amiben nem ülni kell, hanem hasalni, száguldottak mint superman. A végén dodgemeztek egyet a gyerekekkel, aztán sajnos már indulnunk is kellett haza. 

Biztos hogy megyünk még Bécsbe a gyerekekkel, mert van még bőven programlehetőség.

Bécsi hétvége

Hétfőn elkezdődött az úszás. Annyira aranyosak voltak a fiúk ahogy úszósapkában nyomultak. Sajnos nem lehet leskelődni hogy mi zajlik a medencében, eléggé izgultam, hiszem Barnus még annyira kicsi ehez, de nem jöttek ki előbb, úgyhogy gondoltam nagy baj nem lehet. Beni úgy jött ki hogy ugrált örömében hogy "ez király volt" és hadarta el hogy miket tanultak. Barnus teljesen lila szájjal jött ki, legközelebb kell neki a köntös, mert ő jóval fázósabb, de mikor átmelegedett mondta hogy nagyon jól érezte magát és megy máskor is.

Barnus ma már ott ebédelt az oviban, saját állítása szerint jól. Mondta hogy ő úgy örül hogy oviba járhat, mert nagyon nagyon jól érezte magáz az udvaron.

Ádám lépeget

Tegnap Ádi egész nap a kapaszkodás nélküli állást gyakorolta. Estére már úgy felbátorodott, hogy lépegetett is párat, ma pedig már felállt a földön és el mert indulni. Bútor mellől is elindult egy közeli másik bútorhoz. 5-6 lépést már szépen stabilan megtett többször egymás után. Látszik, rajta hogy örül a sikerének, de persze mi még nála is jobban.

Barnus tegnap is meg ma is bement a csoportba játszani egy kicsit. Nem hagytam ott sokáig, mert hivatalosan csak 16-án kezdjük a beszoktatást és nem akartam megzavarni az óvodai rendet, de az óvónő azt mondta nem gond, menjen csak nyugodtan, mert látszik hogy jól érzi magát. Mikor ma meglestem épp duplozott egy ismerős kisfiúval. Hétfőn már ott is maradhat 2 órát és ha minden rendben lesz, akkor kedden már az udvarra is kimehet a többiekkel. Mire elkezdődik a beszoktatás ő már be is lesz szokva.

Ovikezdés

Beninek elkezdődött az óvoda. Várta már nagyon és örül, hogy 3 hónap után újra a barátaival játszhat.

Barnuska csak 2 hét múlva kezd, de már megnéztük a csigajeles szekrényét, belestünk a terembe és megismertük az óvónéniket is. Nagyon megszeppent, de egy kicsit azért bemerészkedett a csoportszobába, aztán itthon már lelkesen mesélte hogy milyen játékokat látott és azt mondja hogy várja hogy ott maradjon.

Más újdonság is lesz a fiúk életében, hétfőtől úszni fognak járni heti kétszer. Eredetileg csak Benit vittük volna, de az edző azt mondta, hogy próbáljuk meg nyugodtan Barnussal is, egy 3 éves már képes megtanulni úszni, érti az utasításokat, csak az szokott problémát okozni, hogy a szülők nélkül vannak ott, de ha nagytesó van úgy könnyebb. Az úszás tanár a volt gimis osztályfőnökünk, akinél én is tanultam úszni kb. 25 éve, furcsa ebbe belegondolni, hogy most pedig szülőként megyünk az uszodába. A csoport 8 fős lesz, abból 2 a mi gyerekünk, 2 pedig Julcsi és Balázs, a barátaink gyerekei, jó kis csapat lesz.

Sajnos az úszás pont a focival van egy időpontban, úgyhogy az most egyelőre kimarad Beni életéből, pedig szeretne járni, de a kettő együtt nem megy és szerintem sok is lenne.

A kis sportembereim vasárnap kipróbálták a síelést is a közeli műanyag sípályán, mert Beni természetesen síelni is szeretne megtanulni. Elég nagy tömeg volt a nyílt napon, úgyhogy összesen 2 csúszás jutott nekik fejenként, aranyosak, ügyesek voltak, de úgy döntöttünk, hogy majd jövőre iratkozunk be tanfolyamra. Volt ott egy ilyen gumibaülős lecsúszópálya, Barnus nagyon élvezte.