Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers Lilypie - Personal pictureLilypie Fourth Birthday tickers

Lilypie - Personal pictureLilypie Second Birthday tickers

2011. április 29., péntek

Új autósülésben irány a játszótér





















Vegyes

Barnus meggyógyult, visszatért az étvágya, olyannyira, hogy rászokott arra, hogy kétszer eszik éjszaka. Próbálkoztunk már sok mindennel, hogy erről leszokjon, de sajnos fel kellett adnunk és beletörődnünk, hogy ez van, majd lesz megint jobb. Elkiabálni természetesen nem akarom, de ma végre reggel 6-ig aludt. Igaz, tegnap nappal szinte alig aludt és este is később fektettük, vacsorára meg bevágott 3 dl tápszert, szóval lehet hogy csak emiatt volt, de ez legalább reményt ad, hogy tud ő ha akar.

Még mindig nem kúszik, de már sokkal ügyesebb, mint eddig. Ha valami nagyon érdekli és el akarja érni, akkor azért hajlandó magát megerőltetni és húz magán 1-2-t, de inkább a lustaság jellemzi. 
Az ülésre viszont nagyon ráérzett. Földön még nem ül meg magától, de az etetőszékben és a babakocsiban már igen. A babakocsiban már nem is hajlandó hátradőlni, rájött, hogy ücsörögve sokkal érdekesebb a világ. A babakordozóban sem dől már hátra, végig feszít előre vagy épp próbál hátrafordulni, hogy minket lásson, szóval itt az ideje átülni a nagy ülésbe.
Egyik nap beleültettem a játszótéri hintába, hát volt széles vigyor, sikítozás és hangos kacagás. Nagyon-nagyon tetszett neki.




Beni éjszakai köhögése már addig fajult, hogy órákig nem tudott aludni, majd megfulladt, már sírdogált is, hogy nem tud aludni. Tegnapelőtt éjjel mondtuk neki, hogy aludjon velünk. Csak ült az ágyunkban, nem értette, hogy mit keres itt (utoljára 2 hónapos korában volt ilyen), de végül elaludt. Amikor Barnus hajnal 3-kor ordított a tápszerért, akkor vittük vissza Benit, de reggelre mintha már nem is emlékezett volna hogy velünk aludt pár órát.
Elvittük a tüdőklinikára, hogy nézzék már meg mi van vele, mert már nagyon rég óta húzódik ez az éjszakai köhögés. Szerencsére a tüdejével minden rendben van. Azt mondták, hogy egy pici kis váladék van lerakódva az arcüregébe, és amint lefekszik az elkezdi ingerelni, ezért köhög. Kapott rá gyógyszereket és orrcseppet + javasolták, hogy porszívózzuk az orrát. Ettől nagyon tartottunk, mert már vagy fél éve egyedül fújt orrot és nagyon örült, hogy neki már nem kell szívni. Amikor szóba hoztuk a témát, kicsit elkámpicsorodott, de aztán okosan megértette, hogy erre szükség van és beletörődve mondta: "Jó Apa, akkor szívjad..., de csak ésszel, ne durván." Leült szépen és hang nélkül tűrte az orrszívást, mondta, hogy nem fáj. Az orcseppet is megengedte, nagyon büszkék vagyunk rá, hogy ilyen okosan megérti a dolgokat.

Még pár szöveg:

"Ha bekakilok akkor veszek pelusot. Ez a gondom."

"Barnus hagyd abba ezt a csapkodast! Idegesítő."

"Aki nyávog az a cica bölcsibe megy, aki tépi a hajat az a kutya iskolába megy. Ott vannak kullancsok, az vérszívó."

"A Jézus a főszereplő és eszi a vacsorát. Jönnek a katonák és eltemetik a helytartóba. A Júdás a zacskóban kapja a pénzt."

"Nagyon puha vagy. Én meg sima vagyok. Sima Benedek."

"Én mar nagy fiu vagyok es nagy kukim van."



"Nagyon ügyes voltam a doktornéninél, meg se nyikkantam."

2011. április 26., kedd

Húsvét 2011

Mozgalmas volt, sokfelé jártunk, mindkét gyerkőc nagyon jól érezte magát. Beni ügyesen locsolkodott, mindenkinek elmondta a locsolóverset. Barnus is mintagyerek volt, akárhová vittük egy hangja sem volt, pedig jóval kevesebbet tudott így aludni, mint amennyit szokott. Egyik nap összesen kétszer fél órát aludt, és kicsit sem volt nyűgösebb mint máskor, még a Balatonról hazafele úton is végig sikítozott és nevetgélt, pedig azt hittem az autóban egyből elalszik majd. Beni pedig volt, hogy nem is aludt napközben, de nem is igényelte, 200-al pörgött egész nap. Egész más az ha jobbnál jobb programok vannak, mintha csak itthon lenne a megszokott környezetben. Minden ajándéknak nagyon örült, a legnagyobb sikert az ugrálóvár aratta, ki sem akart jönni vagy 2 órán keresztül, Barnus meg a járókában örült annak, ahogy Beni jókedvűen ugrándozik. Barnus kapott egy fürdető karikát, így már együtt tudjuk fürdetni a lurkókat, amit mindketten nagyon élveztek.

Húsvét 2011











2011. április 18., hétfő

Az első szavak

Eddig csak hangokat utánzott Barnus, de most már pár szót is kimondott. Az első a "pá-pá" volt, amit pont meg is örökítettem ennek a videonak a végén:
 
Azóta már ismételte hogy "baba" és a "háp-háp"-al is próbálkozik, de ezt csak tátogja. Természetesen neki is az első szavai közt szerepelt az "apa", amit már jópárszor hallottunk tőle, és ezt nem csak utánozta, hanem párszor már magától is mondta.

Szerencsére már sokkal jobban van, de azért még nem gyógyult meg teljesen, orrfolyás és köhögés még előfordul. A hangulata nagyon jó, ha épp nem éhes, akkor nincs egy hangja sem. Ő egy 2 órás bevásárlást is hang nélkül bír, nézelődik, játszik, van hogy elszenderedik egy kicsit. Beni sokkal nyűgösebb volt ennyi idős korában, neki mindig kiflit kellett a kezébe adni, hogy ne nyafizzon, vagy cumit. Még szerencse, hogy Barnus jól bírja a gyűrődést, mert neki cumija sincs és a kiflit sem fogadja el.

Ma kapott először reszelt sajtot a főzelékbe, pár napja pedig a joghurtot kóstolta meg. A natúr joghurt nem ízlett neki, az gyümölcsös babajoghurt igen. 
A főzelékeket továbbra is csak Sinlac hozzáadásával eszi meg, egyedül a sütőtök jöhet magában.

Kis orrfolyást leszámítva Beni már jól van és a gyógyulással visszatért az étvágya is. 
A gyakori éjszakai köhögésre kipróbáljuk a sóterápiát, pontosabban Apa és Beni próbálják ki. Ma mennek először bölcsi után, majd beszámolok, hogy milyen volt.

2011. április 13., szerda

Pufika már nem pufi

Már azt sem tudom mióta tart ez a betegség Barnusnál, talán 3 hete. Kicsit mintha javulgatna, de nagyon lassan. Még mindig köhög, tele van az orra és emiatt vissza-vissza jön még az étel néha. Vasárnap lejárt az 1 hét antibiotikum, erre hétfőre megint hőemelkedése lett, de hamar el is múlt. 
Kíváncsi voltam már hány kiló, mert ránézésre fogyott. Amikor legutóbb mérték 1,5 hónapja, akkor 8,8 kg volt, szóval mostanra olyan 9,3 kellene hogy legyen, ehhez képest 8,5 kg szegénykém. Szerencsére volt miből fogyni, csak kár hogy pont egy betegség miatt. Most már nem pufifej, de mi még úgy hívjuk, főleg Beni.

Ő is megéri a pénzét, tegnap sok panasz volt rá a bölcsiben, pedig általában nincs vele semmi gond, de most ilyen napja volt. A karalábélevesből egyesével kiszedegette a karalábét és ledobálta a földre, hiába szóltak rá, folytatta tovább, úgyhogy elküldték kicsit gondolkodni a fürdőszobába. A másodikból kiturkálta a húst, hogy ő azt nem szeretni, pedig olyan étel volt, amit szeret. Elalvásnál folyamatosan kiugrált az ágyból és mindent csinált, de aludni nem volt hajlandó. Néztem a faliújságon a kiírást, mindenkihez az volt írva, hogy jól aludt, csak Benihez volt az írva, hogy nem aludt. Egy kislányhoz volt írva, hogy keveset aludt, pont aki Beni mellett feküdt.
Itthon addig ütötte, csapkodta a buszát (ami 2 napja még a kedvenc játéka volt), hogy sikerült széttörnie. Mondtam neki, hogy akkor ez most mehet a kukába, tönkre tette. Erre fogta és kidobta. Egyáltalán nem sajnálta (én igen, mert emlékszem hogy annak idején hogy örült neki, amikor megkapta), úgy dobta ki mint egy koszos zsepit.
Amúgy általában jókisfiú és aranyos, szófogadó, meg lehet vele beszélni a dolgokat, néha kell is egy kis rosszaság, főleg egy fiúnak.



2011. április 6., szerda

Szemészeti kontroll

Ma volt Beni a szemészeten, ahol jó híreket kaptunk. Javulást tapasztaltak, úgyhogy most 3 hónapig nem kell ragasztgatni a szemét, aztán majd kiderül, hogy kell -e még. 
Egyébként egy ideje mi is úgy vettük észre, hogy javult a látása. Sokat bátorodott, most már nem gond neki felmenni egy lépcsőn nélkülünk, a játszótéren is mindenhova felmászik és elkezdett végre csúszdázni is. Eddig nagyon félt tőle, mindig felmászott aztán le, de most már végre lecsúszik a legnagyobb csúszdákon is. Kicsit furcsa is, hogy eddig annyira nem kellett rá figyelni, mert úgysem csinált semmi veszélyes dolgot, most viszont ha 1 percre nem nézek oda, már a legmagasabb torony tetejéről integet.

Barnus ma éjszaka felkelt párszor, de mire elkezdtük volna csinálni a tápszerét mindig visszaaludt. Így végül nem evett éjjel és be sem kellett menni hozzá. Aludt reggel 3/4 8-ig, azt hiszem ez minden idők rekordja. Utána megetettem, de közben nagyon tele volt az orra. Ennek meg is lett az eredménye, úgy jött vissza belőle az egész tápszer, mintha az üvegéből öntöttem volna ki. Mindezt fekve a pelenkázón. Alig tudtam levenni róla a ruhákat úgy rátapadtak, a haja meg az egész háta olyan lett, szóval nem volt más választás, vittem pelenkázóstul a fürdőbe, engedtem vizet és megfürdettem.
Tegnap már nem volt hőemelkedése, az étvágya és a kedve is sokkal jobb, szóval remélem már kifelé jövünk ebből a betegségből.

2011. április 5., kedd

Egy kis gasztro

Múltkor a fiúk unokatesójának Emmának a születésnapi buliján nagyon finom tortát ettünk. Túrótorta volt hamis marcipán bevonattal. Gondoltam, ezt nekem is ki kell próbálni. Első alkalommal csokis muffint sütöttem és annak a tetejére rakosgattam a marcipán formákat. Hát nem mondom hogy könnyen kezelhető massza lett, és az ételfestékkel sem voltam elégedett. Élénkebb színeket szerettem volna, belecsepegtettem a maximális adagot, de mégis nagyon halvány lett. Elvileg piros, zöld és kék festék lett volna, ehelyett lett belőle rózsaszín, halványzöld, és valami türkiz féle. Legközelebb beszerzek valami minőségibbet. Ízre szerintem finom lett, de válogatós Benedek leszedette a marcipánt és csak a muffint ette magában, de az legalább ízlett neki.




















Második nekifutásra egy mandulás répatortát sütöttem. A recepten annyit változtattam, hogy félbe vágtam a tortát és a mázból a két réteg közé is kentem, illetve a tetejét hamis marcipánnal díszítettem. Az íze nagyon jó lett, de a díszítés nem sikerült túl jól. Nekem valahogy nem akar sikerülni ez a marcipánmassza. Annyira ragacsos lett, hogy nem győztem szórni rá a keményítős cukrot, hogy ne ragadjon le, de még így is nehezen kezelhető volt, a cukordarabok meg beleragadtak a mázba, szóval nem lett annyira szép, de a fiúknak tetszett.  
















Azért írok pár szót a fiúkról is.
Barnuska kezd javulni, tegnap elkezdtük az antibiotikumot, a doktornéni mondta, hogy nagyon csúnya a torka, szinte összeér a két oldala és nagyon piros. Tegnap nappal már jobb kedve volt, este csak 37,1 volt a hőmérséklete és éjszaka sem köhögött annyit, csak 1x kellett etetni, aztán kis köhécselés után sikerült visszaaludnia. 
Beninek is nagyon jót tett, hogy ismét mehetett bölcsibe. Jól érezte magát, amikor Apa ment érte, épp az udvaron rohangált és valami pisztollyal lövöldözött. Itthon is mintha kicserélték volna, nem hisztizett, szépen játszott, nem unta meg a játékait, nagyon aranyos volt egész délután. Vacsorára borsófőzeléket evett és még Apa rakott krumpliját is megkívánta. Úgy örültem neki, pár napja még a kedvenceit sem ette meg, most meg saját magától kért egy ételből. A torta is nagyon ízlett neki, persze azt nem árultam el neki, hogy répatorta, mert úgy bele sem kóstolt volna.

2011. április 3., vasárnap

2011. április 2., szombat

Betegek

Beni:
Kb. 1 hete elkezdett nagyon csipásodni a szeme, reggelre teljesen le volt neki ragadva és a délutáni alvás után is.  Így a szemtapaszt átmenetileg nem a szemére, hanem a szemüvegére ragasztjuk. Nem kötőhártyagyulladás az orvos szerint, hanem a megfázásával van összefüggésben. A szemcsepp egy nap alatt rendbe rakta, de most újra visszatért neki. Az orra is megállás nélkül ömlik és rengeteget köhög éjszaka, sokszor van, hogy 1 órás köhögőrohama van. Ilyenkor itatjuk, köhögéscsillapítót kap, ami vagy használ vagy nem.
Az étvágya borzalmas, sokszor bele sem eszik az ételbe. Ha valami nagy kedvencet rakok elé, akkor azt elkezdi ugyan enni, de pár falat után szomorúan mondja, hogy nem kér többet. Látszik rajta, hogy nem kívánja, úgyhogy mostanában már úgy vagyok vele, hogy egyen amit akar, ha kekszet, akkor kekszet, csak valamit egyen már, mert már fogyni is elkezdett. Kapott étvágyjavítót, de nem ízlik neki, nem hajlandó megenni.
Egész héten nem volt bölcsiben, és ilyenkor látom rajta, hogy mennyire unatkozik a gyerektársaság nélkül. Sokszor csak téblábolt fel-alá, nem volt kedve már semmit játszani, csak mondogatta, hogy menjünk már el valahova vagy hívjunk már át valakit. 
Úgy örült tegnap, Gyuri papa elvitte a Metro-ba, végre kimozdulhatott.  Ma pedig elutazott a szóládi dédihez Éva mamáékkal és Levivel, úgyhogy végre van neki programja.

Barnus:
Szegénykém ő most nagyon elkapta. Neki is elkezdődött a csipásodás, sokszor van hőemelkedése vagy láza. Rengeteget köhög nagyon csúnyán, a sima köhögéscsillapító nem nagyon hatott, talán egy kicsit elkezdett neki szakadozni, most már az inhalálót használjuk, amit a legutóbbi betegségénél kaptunk. A köhögés nagyon fáj neki, sokszor fájdalmasan felsír utána. Majdnem minden nap kell neki cataflam cseppet adni, mert annyira szenved.
Az orra folyamatosan bedugul, de orrcsepp és orrszívás hatására sem jön ki túl sok minden. E miatt egyáltalán nem tud aludni, csak sír egész éjjel, nagy ritkán pár órát végig tud aludni egyben. (Általában ilyenkor jön rá Benire a köhögőroham, hogy mi még véletlen se tudjunk egy kicsit aludni)
Az étvágyával nem lenne gond, csak amit megeszik, az úgy ahogy van jön is vissza büfiztetésnél és a köhögőrohamnál, ami minden evés után rájön. Számolni sem tudom hányszor evett és hányt éjjel, a szobájában szerintem már nincs olyan pont ami tiszta maradt volna. Már Beni hálózsákjait adjuk rá, mert minden éjjel többet lehány szegénykém. Plussz ilyenkor ágyazni kell, átöltöztetni, lemenni kiszívni az orrát, ő meg végig szenved és sír, a kezünkben is.
Nappal is keveset tud aludni, mert felriad a köhögésére vagy, hogy eldugul az orra. Elkezd keservesen sírni, de amikor bemegyünk hozzá még csukva van a szeme, látszik rajta, hogy még szeretne aludni, de nem tud, csak szenved.
Nagyon sajnálom, ennyire rossz időszaka még sosem volt.

Beni folyamatosan szórakoztat minket a szövegeivel, hihetetlen jó dumája van, csak kár hogy a nagy részét elfelejtem, mire leírnám.

Benivel nézegettünk egy bocis könyvet, erre mondta, hogy "Nyáron nekünk is lehet majd bocink?" Nem Benike, hova raknánk? "Hát a kertünkbe, én megetetném és lelegelné a füvet."
Másnap nézegettem interneten a növényeket és megkérdezte, hogy mit nézek. Mondom neki, hogy azt nézem, hogy mit ültessünk a kertbe. "Hát bocit."

"Anya, megnézzük interneten a Londont?" Persze Beni, mit szeretnél látni? "Hát a Fire Engine-t" Úgy érted a Tower Bridge-et? "Igen, igen a Tower Bridge-et, ahogy átmegy alatta a hajó."

Apa épp magyarázott neki valamit. "Úgy van, ahogy mondod Apa"

"Hello kispajtás." "Hello barátom."

Barnusnak is vannak új tudományai.
Ha kérdezzük hol a lámpa, megmutatja.
A pápá intés is már alakul, de az még csak pár alkalommal sikerült.
Próbálja utánozni, amiket mondunk, de még csak azt tudja, hogy Á Á Á, meg E E E, de ezeket határozottan utánozza.
Illetve ha köhögünk, akkor ő is elkezd műköhögni. Persze amióta beteg, szerencsére nem, szegény köhög eleget magától is.
Úgy igazán előre még nem kezdett el kúszni, de addig gurul, tolat vagy rakosgatja egymás után a kezeit, hogy eljut mindenhova. Nagyon kell már figyelni, hogy Beni ne hagyja szét az apró kis játékait. Azért már zavarja Barnuskát, hogy nem halad előre, szegény úgy próbálkozik, hogy lerakja az arcát a földre, emeli a popsiját és próbálja magát előrenyomni, de még nem jött rá a technológiára.

Végre igazán itt van a tavasz, úgyhogy egyre többet tudunk kimenni a kertbe. Beni végre használja is a homokozóját, mert tavaly még nem nagyon akart belemenni. A csúszdán viszont még mindig nem hajlandó lecsúszni, csak felmászik rá. Barnus meg a mei-tai-ban van közben, általában el is alszik benne.