Dumagép

Beniről most már tényleg elmondható, hogy folyékonyan, (és egész nap megállás nélkül) teljes mondatokban beszél.

Most ott tartunk, mint 1,5 évesen a szavakkal, hogy már nincs értelme írogatni, hogy miket mond, mert gyakorlatilag mindent. Nagyjából helyesen használja a névelőket és a ragokat is.

Azt még nem mondja, hogy „én”, még mindig hozzáteszi hogy Beni. Pl.: „Láttam Beni nagy emeletes buszt.”

Jól lehet vele már beszélgetni is. Minden kérdésre válaszol és már ő is kérdez. Pl.: „– Gyere Beni dobjuk be a szennyest a mosógépbe! – Együtt?”

Ma reggel megállt az asztalnál, széttette a kezeit és megkérdezte: „Hogy került ide a szivacs?” „Hogy került ide a kalapom?”

Előtte meglátott egy szöszt a szőnyegén és elkezdte a kis monológját: „Apa, itt egy morzsa, feltakarítom összes morzsát a porszívóval szőnyegen…”

Aztán kicsit megütötte a lábát, erre: „Eltört a lábam” És ilyenkor sajnálni kell, de egy puszi után egyből elmúlik a fájdalom.

Tegnap otthagytam a dédiéknél, amíg bevásároltam. Elköszönésnél utánam kiabált, hogy „Vigyázz magadra Anya!” Mikor visszamentem, nem győzte mesélni az élményeit: „Láttam dédivel nagy kamiont, felemelte az emelőkosarat, emelte a konténereket, vitte a szemetet…”

Egyre gyakrabban szerepjátékozik a figuráival és az autóival. Pár perce megfogta a kisvakondját és elkezdett beszélni: „Hozom a vakondot, van szeme, orra, haja, pocakja, keze. Gyere vakond, indulj busszal végállomásra, hozok takarót…”

És ilyen szövegeket mondogat egész nap. Sokan mondták, hogy az lesz a legjobb időszak, mikor megtanul beszélni, és tényleg!

Túl vagyok a terheléses vércukor vizsgálaton. Nem volt olyan szörnyű a cukros víz ivás, mint ahogy a legtöbben mondták, de a lényeg amúgy is az, hogy az eredményem teljesen jó lett. Jövő hét kedden végre megint ultrahangra megyünk, olyan lassan telnek el ezek a 6 hetek.