Beszoktatás

Elkezdődött ma a bölcsis beszoktatás. 

10-re mentünk, mikor odaértünk a gyerekek épp az anyáknapi verset gyakorolták a játszószobában. Beni egyből berontott közéjük, mert tudta, hogy ott vannak a játékok. Kijöttünk az előtérbe, hogy ne zavarjunk, amíg befejezik. Volt ott egy másik új kislány, akit ma hagytak ott először egyedül. Szegény sírdogált egy kicsit, de hát ezen át kell esni. Amint elhúzódott a függöny, Beni már rohant is be játszani. Nem győzött hova kapni, annyi újdonság volt számára. Én közben leültem a teremben és jól kikérdeztem a bölcsis nénit, Anikót. Beni talán kétszer jött oda hozzám, de akkor is csak játékból - játék gyümölcsöket hozott, hogy egyem meg - egyébként végig jól elvolt. Többször kiment a teremből is, megnézni, hogy mi történik kint. 1 órát voltunk, utána hazajöttünk. A kocsihoz menet még beleesett a sárba, na de annyi baj legyen, erre való a mosógép.

Holnap kezdődnek csak az igazi izgalmak, mert innentől már nélkülem lesz bent. Reggel 8-ra megyünk és 9-ig lesz ott. Az első nehézség az lesz, hogy teljesen át kell alakítani a reggelünket. Beni általában 8 körül ébred, majd kb. 1 órán keresztül reggelizik a TV előtt. Most fel kell keltenem korán és kb. 5 perc alatt meg kéne reggeliztetni, hogy ne azzal menjen el az idő. Úgyhogy terveim szerint a kényelmes kalácsmajszolgatás helyett krémtúrót vagy tejszeletet fog kapni (ezt amúgy uzsonnára eszi és pár perc alatt végez vele). Utána negyed 10 körül majd kapnak rendes reggelit a bölcsiben, úgyhogy ez arra pont jó lesz, hogy ne éhgyomorral induljunk el.

A további terv az, hogy szerdán 8-10-ig lesz bent, aminek része a közös reggeli, majd csütörtökön 8-12:15-ig, amikor már ott is ebédel, pénteken pedig már ott is alszik.

Így zajlik általában a beszoktatási hét, de természetesen ettől el lehet térni, ha valahol megakad a folyamat.

Egyelőre nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy az én válogatós kisfiam hajlandó lesz bent ebédelni mindenféle olyan dolgot, amit még életében nem evett, de biztos megszokja előbb-utóbb. Az ott alvás még lehetetlenebbnek tűnik, többen egy szobában, zajban, világosban, nem rácsoságyban, hanem szivacson, stb… De ki kell próbálni, ha nagyon nem tudja megszokni, akkor ebéd után hazahozom és itthon altatom, amúgy is ez volt az eredeti terv.

Erről jut eszembe, mikor tegnap felébredt a délutáni alvásból, már nem volt rajta a hálózsák. Azt mondja: „Legomboltam a hálózsákot, nem tudtam aludni”