Kórházból

Sziasztok!

Beszámolok egy kicsit a kórházi napjainkról, ill. hogy hogy tervezzük a jövőt.

Jelenleg 4-en vagyunk egy 6 ágyas szobában, mindannyian koraszülött babások. Negyed 6-kor kelünk, gyors készülődés után indul a manufaktúra, mindenki nekiáll fejni. 6-ra megyünk az első látogatásra a koraszülött osztályra (pic) és visszük magunkkal a tejcsit. Egy látogatás fél óra és 3 óránként lehet menni, utoljára este 9-kor. Ebből az este 6 órás az apás látogatás és ez 1 órás, illetve hétvégén a reggel 9-es is 1 órás apás. A napunk gyakorlatilag ebből áll, fejünk, látogatunk, sterilizálunk napi 6-szor, ezzel szinte el is megy a nap, közben marad egy kis idő enni, tisztálkodni, kicsit lefeküdni.

Nehéz helyzetben vagyok, mert ebben a kórházban van lehetőség az anyukáknak addig bent feküdni, amíg ki nem kerül a pici. Ha ő lenne az 1. gyerekem, meg sem fordulna a fejemben,hogy hazamenjek, de mivel ugye van másik 2 gyerekem is, ezért nem tudom megcsinálni, hogy 2-3 hónapra beköltözök. Kb. ennyi időt kell majd itt töltenie Ádinak, ha minden problémamentes lesz. Napok óta ez jár a fejemben, hogy itt kell hagynom szegényt, 1 nap 30-szor elsírom magam már a gondolattól, hogy hamarosan hazamegyek egyedül, a kisfiam nélkül. Senkinek nem kívánom, hogy megismerje ezt a borzalmas érzést.

Bárcsak 2 felé tudnék szakadni. Benit és Barnust 11 nap után láthattam egy fél órára, azóta megint eltelt 3 nap, nagyon hiányoznak, mikor megláttam őket olyan mások voltak, mintha ezer éve nem találkoztunk volna, ennyi idő alatt is nagyon sok mindenből kimaradtam az életünkből. Hogy bírnám ki ezt hónapokig? És ők hogy bírnák teljesen nélkülem? Nekik is szükségük van az anyukájukra, így is sokkal kevesebbet fognak minket látni.

A tervek szerint a reggel 6-os látogatást kihagyom, Apával együtt keltjük a nagyokat, közös reggeli után ő viszi őket oviba, bölcsibe, mert nekem ide kell érnem fél 9-re. A tejet nem szabad otthonról hozni, itt kell lefejni a látogatás előtt. Van valami helység, ahol a bejárós anyukák eltölthetik az időt, lehet ott fejni és sterilizálni, meg mégsem a folyósón kell várakozni. Maradni fogok a 12-es etetésre is, aztán hazamegyek. A 3 órás etetést sajnos kihagyom. A nagyokat minél korábban begyűjtöm, hogy du. is legyen egy órácskám velük, aztán Apával együtt jövünk Ádámhoz fél 6-ra lefejem a tejcsit és 6-tól 3/4 7-ig bent leszünk vele együtt, majd indulás haza, fürdetni, fektetni. 9 órás látogatás szintén kimarad. Sajnos 6-ból csak 3 etetésre tudok bemenni, de ennél több egyszerűen nem megoldható 3 gyerekes anyaként.

Hétvégén annyiban lesz más a látogatás, hogy ott Apával megyünk a 9 órásra, a délit hagyjuk ki a családi ebéd miatt, én bemegyek a 3 órásra, Apa pedig csatlakozik a 6 órásra. Még szerencse hogy van családi segítség, minden nap szükség lesz rá, hogy legyen valaki a fiúkkal, amíg mi este bent leszünk Ádikánál. Így leírva egészen kivitelezhetőnek tűnik a dolog, már csak azt nem tudom császár után mikor tudok annyira mozogni, hogy egyedül bejöjjek, ill. mikor tudom már én hazahozni a nagyokat, főleg Barnus emelgetése ami az elején gondot okoz majd. Eddig még csak Budaörsön vezettem, itt lesz az ideje megtanulnom a forgalmas városban is.

A doki szombaton szedi a varratokat, szóval elvileg hétvégén megyek haza, ha kiengednek a magas gyulladási paraméteremmel. Igaz már csökkent, remélem fog is, mert már így is 2 hete antibiotikumon élek.

Ádám sajnos visszafogyott 1230 g-ra, azt mondják ez természetes, de nekem nehéz látni, hogy az amúgy is vékonyka baba egyre vékonyabb. Remélem hamarosan hízásnak indul. Tegnap próbáltak neki 10 ml-t adni, de azt kibukta, úgyhogy a mostani adagja 8 ml. Cumisüvegezni még nem tud, szondán keresztül kapja, de van hogy én tarthatom a fecskendőt, amíg lefolyik a tej. Szerencsére egyelőre van elég, 20-40-eket tudok fejni. A gond akkor lesz mikor már bejárós leszek, mert akkor este 6-kor hagyok itt utoljára tejet és abból kéne kapnia este, éjjel és hajnalban is. 12 óráig tudják hűtőben tárolni, tehát ha mindig a legrégebbit adják neki, akkor akár még elég is lehet neki reggelig, de legrosszabb esetben kiegészítik tápszerrel. Alapos kézfertőtlenítés után be lehet nyúlni az inkubátorba, lehet simogatni, olyan kis puha haja van, ha pedig az ujjamat a tenyerébe rakom, megfogja. Elég erős kisfiú, a fejét hason és háton is átfordította már a másik oldalra. A szemét is kezdi nyitogatni pár másodpercre. Picike, imádnivaló kis bébibaba. Remélem minden jól alakul és nyáron egy egészséges kis babácskát vihetünk haza.