Négyesben

Kezdjük megszokni, hogy most már négyen vagyunk itthon. Barnusnak még nem alakult ki napirendje, de az esti fürdetéseket próbáljuk mindig ugyanakkor lebonyolítani, pontosabban próbáljuk Beni napirendjéhez alakítani. Fél 7-kor vacsizunk, 7-fél 8 körül felmegyünk és megfürdetjük Barnust. Beni közben fönt játszik, illetve nézi a fürdetést. Utána én elkezdem etetni Barnust, közben nagy nehezen rábeszéljük Benit, hogy menjen fürdeni. Nem a fürdés ellen van kifogáasa, csak tudja, hogy utána aludni kell, azt meg mostanában nem nagyon akar. Apával megfürdenek, aztán irány az ágy, ahol még mindent kitalál, hogy mit hozzon neki Apa, de ezzel igazából csak az időt akarja húzni, viszont a sírás elkerülése végett Apa mindent bead neki az ágyba, amit kér, pl. tegnap egy hatalmas tűzoltóautót. Ha szerencsénk van nem sír, ha nincs, akkor kicsit pityereg, de mivel csak pár percig, ezért otthagyjuk. Utána vagy elalszik egyből, vagy még mesél magának, ill. játszik a sötétben, és nemsoká elalszik. 

Közben én azon kűzdök, hogy próbáljak valami mennyiséget belediktálni Barnusba, aki fürdés után általában elalszik evés közben. Mikor beletörődök, hogy nem tudok neki többet adni, lejövünk és örülünk, hogy mindkét gyerek alszik, nekünk meg van egy kis szabadidőnk. Mire ebbe beleéljük magunkat, Barnus elkezd nyöszörögni, mi meg próbáljuk kitalálni, hogy mi baja van szegénynek. Visszamegyünk hátha még éhes, de nem, megnézzük a pelust, de tiszta, kicsit kivesszük, majd miután megnyugszik visszatesszük. Utána még pár percenként fel-fel sír egy kicsit, de egy idő után végül elalszik. Mivel keveset eszik, ezért hamarosan ébred. Éjjel most háromszor is felkelt (kicsit több mint 3 óránként), és mindig az volt, hogy a fele mennyiséget sem ette meg, mint nappal, és úgy elaludt, hogy nem tudtam vele mit kezdeni. Gondolom ha többet enne, akkor többet is aludna. Előző éjjel csak egyszer kelt fel hajnal 1-kor, ez jól hangzik, de az, hogy hajnal 4-ig nem aludt vissza, az már annyira nem. Akkor inkább ébredjen háromszor, viszont aludjon vissza egyből, nyugodtan.

Beninél minden evésnél írtam, hogy mikor eszik és mennyit. Ő jobb alvó volt, ilyenkor már csak egyszer kelt éjszaka, és volt, hogy 7 órát aludt egyben. Ez így utólag annyira hihetetlennek tűnik. Mondjuk ő cumizott, és volt, hogy azzal vissza lehetett altatni, és így még nyertünk pár órát a következő evésig.
Barnusnál lusta vagyok méregetni, hogy mennyit eszik, eddig egy nap volt, hogy minden evésnél mértem, így kiderült, hogy a korának és a súlyának megfelelő mennyiséget eszik. Ennek a nagy része tápszer, mert a tejem sehogy se akar beindulni, sőt, inkább csökken, de kűzdök a végsőkig.

Pár Beni duma:

A bölcsibe mindig bevisz valami játékot, mi próbáljuk lebeszélni, de sosem sikerül. Ma pl.: "Apa, én beviszem ezt a tűzoltót." Most erre mit mondjak kisfiam? "Ne mondjál semmit Apa!" = Mondhatsz amit akarsz, úgyis beviszem.

"Bemegyek a vízbe, nem szabad fröcskölni,... de én fröcskölök"

"Apa, egyszer lemegyünk a Balatonra? És bemegyünk a vízbe és fröcskölünk is."

Reggeli közben: "Tömöm a pufi fejemet."

Beni hang nélkül alszik éjjel, így úgy gondoltuk, hogy nem kel fel a gyereksírásra, de lehet, hogy mégis, csak nem szól nekünk: "Képzeld Anya, engem felébresztett a kistestvérem, és nem tudtam aludni,... aztán aludtam."

Azt még nem is írtam, hogy Beninek már vagy egy hónapja hasmenése van, ill. hol elmúlik hol nem. Már adtunk neki hasfogót, az valamennyit segít, de amint nem adjuk, újra előjön. Ma küldünk kaki-mintát az ÁNTSZ-be, hátha kiderül valami, hogy mitől lehet. A gyerekorvos tejcukor érzékenységre gyanakszik. Hát nagyon remélem, hogy nem az lesz, mert Beni nem egy jó evő, viszont amit szívesen eszik, az mindt tejtermék. Nem tudom mit csinálnánk ha ezeket nem ehetné, meg mit adnának neki a bölcsibe,... Na mindegy, ráérünk ezen aggódni, ha kiderül, hogy tényleg ez a baja. Mindenesetre már nagyon aggasztó a dolog. A bölcsiből is rendszeresen úgy hozzuk haza, hogy már váltóruha van rajta, mert az eredetit teljesen összekakilta. Az a baj, hogy szegénykém pukizik egyet, és kirobban belőle.

Így a szobatisztasággal sem tudunk semmit haladni, ráadásul az a múltkori eset annyira megviselte (amikor nem volt rajta pelus és a szőnyegre kakilt), hogy azóta még szinte fürdésnél sem akarja levenni a pelust. Van, hogy pisilnie kell, elkezdi fogdosni a kukiját, és keservesen sír, hogy adjunk rá pelenkát. Hiába mondjuk neki, hogy pisiljen a fürdővízbe vagy a wc-be, bilibe, csak sír, hogy ő a pelenkába akar. De legalább azt tudjuk, hogy vissza tudja tartani ha akarja.

Egy tegnap esti video:

Vacsi utáni mókázás from Csontos Benedek on Vimeo.