Éjfél körül ismét nyöszörgés hallatszott Benitől. Apa bement hozzá, nincs az ágyban, nyúl a babzsákba, ott sincs. Elindult a hang irányába, majd megtalálta Benit az ablak előtt hasalva. Visszatette és aludt is egyből. Azt hiszem ma valami nagy párnával el kell barikádozni a kijáratot.
Reggel ébresztenem kellett, és még ki sem nyitotta a szemét, egyből suttogta, hogy keressük meg Apát. A hétvégék után nehezen viseli, hogy nincs itthon reggelente és általában pityereg is egy kicsit emiatt. Mire megszokja, addigra meg már megint hétvége van, így kezdődik minden előről. A hálószobában átkutatta az összes takarót, hogy nincs -e alatta, aztán mikor rájött hogy tényleg nincs itthon, közölte, hogy akkor ő most hempereg kicsit. Alig tudtam lecsalogatni reggelizni. Aztán az ablakon nézelődött kifelé, hogy ha bent nincs Apa, akkor biztos a teraszon szerel. De ott sem volt. Ilyenkor beletörődik és hamar megnyugszik szerencsére.
A bölcsibe menet nagy szerencséje volt, mert két tűzoltóautót is láttunk menet közben, az egyik még szirénázott is, ráadásul még egy kukásautó mellett is elmentünk. Ezeknek nagyon tud örülni.
Mikor megérkeztünk vigyorogva lépett be az ajtón, még csak a fél pár váltócipője volt rajta, már rohant volna be, alig tudtam ráadni a másikat. Aztán még leskelődtem kicsit, láttam ahogy odaszalad Berni nénihez és puszit ad neki.
Tegnap mikor mentem érte, pont bekakilt, úgyhogy mondtam neki, hogy mutassa meg hol szokták tisztába tenni. Úgy vezetett a fürdőbe, mint valami kis idegenvezető, simán lefeküdt a pelenkázóra és hagyta magát. Itthon azért nem ilyen lelkes, könyörögni kell neki, hogy cseréljük ki a pelust. Aztán megmutatta hogy hol a kuka, és láthatóan nagyon büszke volt magára, hogy nekem mutogathatja, hogy hogy is működnek itt a dolgok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése