Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers Lilypie - Personal pictureLilypie Fourth Birthday tickers

Lilypie - Personal pictureLilypie Second Birthday tickers

2010. október 27., szerda

Gyógyulóban

A hétfői közel 39 fokos reggeli lázat gyorsan levitte a lázcsillapító, és azóta nem is lázasodott be újra, szóval remélem már kifele jövünk belőle. Hétfőn kijött a gyerekorvos és megállapította, hogy mandulagyulladása volt/van Beninek. Beutalta a fül-orr gégészetre, ahol szerencsére mindent rendben találtak, megállapították, hogy már gyógyul. Mindenesetre ezen a héten még nem megy bölcsibe, hétfőn meg szünnap, tehát összességében 2 hetet töltött itthon. 

Hogy nehogy egy nap orvos nélkül teljen, ma a szemészeten voltunk megnézetni, hogy változott -e valamit a szeme, mióta meg van a szemüvege. Eddig ugyebár nem hordta, mert felvenni ugyan hajlandó, de nem néz bele a lencsébe, így a legutóbbi kontrollon azt mondta a szemész főorvos, hogy akkor pihentessük egy kicsit a dolgot. Ma viszont azt mondták, hogy akárhogy is, de rá kell szoktatni, hogy belenézzen, mert a bal szemét már elkezdte nem használni, és minél tovább húzódik a dolog, annál jobban leépül a bal szeme és a jobb teljesen átveszi az irányítást. 1 hónap múlva megyünk vissza, ha addig nincs semmi változás, akkor leragasztják a jobb szemét, hogy rákényszerüljön a rosszabb szeme használatára. Kemény időszak lesz.
Barnus szemét is megmutattuk a szűnni nem akaró váladékozás miatt. Még kap egy utolsó esélyt, hátha egy újabb szemcsepp hatásos lesz, de ha nem múlik, akkor 1 hónap múlva átmossák a könnycsatornáját.

Őszintén szólva Beni kicsit elkanászodott az itthon töltött időszak alatt. Amíg beteg volt, mindent megtettünk neki, amit kért. Na ehhez elég hamar hozzá is szokott és most elég szófogadatlan, állandóan ellenkezik, kötözködik, nem tudja elviselni, ha nem az van amit ő épp kigondolt és elég hisztis. Az is baj, hogy itthon halálra unja magát. Ő már megszokta, hogy a bölcsiben vannak társai, ilyen-olyan foglalkozások, és ez hiányzik neki. Itthon is eljátszik, de egy idő után elunja magát, akkor TV-zik egy kicsit, de már a meséit is unja. Ilyenkor mondja, hogy soroljam neki, hogy milyen mese van. Felsorolom neki a kb. 50 féle mesét ami megvan itthon és ő egyeséves mindegyikre rámondja, hogy nem. Na ezzel van, hogy egy óra is elmegy a napból, míg végre nagy nehezen kiválaszt egyet, ami persze 5 perc után már csak háttérzajként megy, de annak nélkülözhetetlen. 

A héten egyik nap úgy döntött reggel fél 4-kor, hogy ő most felkel és nem akar aludni. 20 perc rábeszélés után visszaaludt kemény 10 percre, majd ezt követően próbálkozott még fél 5-kor, 5-kor (ekkor már Barnust is felébresztette), míg végül fél 6-kor meguntuk a ki-be mászkálást és lehoztuk. Mondtam neki, hogy nyugodtan játsszon, de én alszom itt mellette. Mindent bevetett, hogy ne tudjak aludni, kitalált mindenfélét, amivel kicsalogatott az ágyból. Pl. Anya, bekakiltam (tudtam, hogy kamuzik, mert még akkor sem szól ha tényleg bekakil, de persze csak megnéztem, mégsem hagyhatom benne, ha mégis igaz). Egy másik, Anya bekapcsoltam véletlen a TV-t, segíts kikapcsolni. Na végül túléltük a napot, mi kissé fáradtak voltunk már a nap végére, bezzeg az uraság aludt délután 4 órán át, majd következő éjszaka 12 órát.

Még egy kiegészítés az előző bejegyzésemhez. Tudtam, hogyha leírom, hogy Barnus milyen ügyesen alszik éjjel, akkor legközelebb rosszabb lesz az éjszaka. Így is lett, tegnap éjjel felkelt fél 2-kor és fél 6-kor is enni. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése