Hamamam

Barnus pár napja hangos "hammamam" felkiáltással jelzi, hogy itt az ideje enni. 

Egyik nap nemalvás rekordot döntött. Felkelt reggel 7-kor, aludt 11-1-ig, majd innentől este 8-ig semmit. Nem is próbáltam altatni, mert álmosságnak semmi jelét nem láttam rajta. Délután elvittük a játszóra, hogy majd a levegőn alszik, de esze ágában sem volt. Türelmesen ücsörgött a babakocsiban vagy 1,5 órát, elnézelődött, ill. kunyizott a pogácsából. Egyelőre még nem nagyon boldogul a pékárukkal, szóval csak pici morzsákat tudunk a szájába tenni, azt elmajszolja. Amint kiürült a szája, már kiabál is, hogy hamamam és akkor jöhet a következő falat.

Amióta megtanult kúszni, egyre kevésbé kötik le a játékai, a konnektor, a kábelek, a papucsrágás viszont annál inkább. A kőre kikúszni is sokkal izgalmasabb, mint a szőnyegen maradni.

A négykézlábazás is nagyon gyakori már, egyelőre még nem indult el, de szépen hintáztatja magát.

Megkaptuk az értesítőt, hogy Benit felvették az óvodába. Oda fog járni, ahova én is jártam, még az óvónénim is ott dolgozik, de Benié nem ő lesz. Nagyon örülök, mert a bölcsiből az egyik kis barátját is felvették ugyanide, ez szerintem majd megkönnyíti a beszoktatást. Biztos nem lesz neki könnyű az elején, mert a bölcsit imádja, örömmel rohan be minden nap, nagyon szereti a bölcsis néniit is és a társait is. Remélem hamar megszokja majd az új környezetet.