Mielőtt rátérnék a tegnapi vizsgálatra, szeretném leírni, hogy szeptember óta először tegnap Beni leült az oviban és festett a többiekkel, aminek nagyon örülünk, mert eddig egyszer sem volt hajlandó semmilyen kézműves foglalkozáson részt venni.
Tegnap csak az orvoshoz volt időpontunk, de szerencsére volt hely az ultrahangra is, így össze tudtuk hasonlítani a vérömleny alakulását a két héttel ezelőtti mérethez képest, mert ugyanazon a gépen mérték. Sajnos kiderült hogy mégsem csökkent igazán. 2 hete volt 59x19 mm, most 64x13mm, tehát a hossza gyakorlatilag ugyanakkora, a szélessége kicsivel kisebb. Az orvos most nagyon érthetően elmagyarázta hogy hol helyezkedik el, mire lehet számítani. A rosszban a jó, hogy a hematóma nem a méhlepény alatt van, hanem a méhfal és a magzatburok között, így nem zavarja a baba fejlődését, illetve, hogy a baba alatt van, így ha esetleg hirtelen megindulna a vérzés, valószínű nem sodorná magával a bébit, bár ezt még így is nagyon rossz leírni, hogy egyáltalán ilyen megtörténhet. Azt mondták, hogy nem lehet tudni, hogy miért csökken ilyen lassan, ill. hogy felszívódik vagy kiürül -e egyáltalán, de legrosszabb esetben a császárnál kiszedik. Ijesztő belegondolni hogy akár az is előfordulhat, hogy még közel 5 hónapig itt kell feküdnöm, nem mozdulhatok ki sehova, nem tudom ellátni a gyerekeimet, Apa megszakad a a munkában és az itthoni teendőkben, folyamatosan rá vagyunk szorulva más segítségére, mellesleg folyamatosan aggódnunk kell. Az orvos most is nagyon hangsúlyozza, hogy továbbra is folyamatosan feküdjek, csak a kötelező vizsgálatokra menjek el, mert meg kell tenni mindent nehogy baj legyen.
A másik dolog ami miatt aggódtunk, az a "szívprobléma", de ezzel kapcsolatban teljesen megnyugodtunk. Elmagyarázta az orvos, hogy ez nem kardiológiai probléma, hanem egy lehetséges genetikai probléma (down kór) egyik jele lehet, de mivel a többi vizsgálat eredménye, amivel ezt nézik, teljesen tökéletes lett, így szinte teljességgel kizárható, hogy gond lenne. A protokoll miatt el kell mennem a Bajcsy kórházba egy genetikai ultrahangra, ahol megnézik majd és valószínű megnyugtatnak.
Az ultrahang nagyon jó volt, fél óráig vizsgálgatták Ádámot, aki ismét megmutatta, hogy ő valóban Ádám. Minden egyes porcikáját végignézte a szonográfus, folyamatosan mondta hogy mit lát, sok kérdést feltettünk neki, mindenre válaszolt. Pont emiatt szerettük volna ezt az ultrahangot, mert szerdán a kórházban kb. 3 perc volt, azon kívül hogy megmondták a nemét, semmit nem szóltak az egész vizsgálat alatt, a kérdésekre nem hajlandóak válaszolni, a hematómát be sem tudták azonosítani hogy hol van, elkérték a magánrendelős leletemet, hogy arról le tudják másolni, tehát nem azt írták le, amit ők ott láttak. És ez volt a 18 hetes genetikai ultrahang, ami az egyik legfontosabb vizsgálat.
Most hosszú 6 hét következik, legközelebb március 9-én kell mennem.
Barnus elvileg márciusban kezdi a bölcsit, egyelőre fogalmam sincs hogy hogy lesz majd a beszoktatás úgy hogy nekem szigorúan feküdnöm kell. Eléggé aggódom emiatt, de ezt is muszály lesz megoldani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése