18 hetes ultrahang

Ma voltam a kórházban a 18 hetes genetikai ultrahangon. Csak hogy ne legyen egyszerű az élet, ismét nem a legmegnyugtatóbb eredményt kaptuk.

A pontos diagnózis: a jobb és a bal kamrában is hyperechogén papilláris izom ábrázolódik. Na mikor ezt megláttam majd szívbajt kaptam, fogalmam nem volt hogy mit jelent, de nem hangzott jól hogy a baba szívében van valami. Mutattam az orvosnak, aki elég szűkszavú volt, csak annyit mondott hogy majd pénteken megbeszéljük a magánrendelőben hogy mi ez, addig se aggódjak. Hát őszintén ezzel a bizonytalan válaszával nem győzött meg, és ha akarok ha nem, akkor is aggódok amíg nem tudok semmi biztosat hogy mi ez. Tippem szerint el fognak küldeni magzati szívultrahangra, hogy alaposabban megnézzék, de ez majd pénteken kiderül.

A vérömleny még megvan, a mérés alapján csökkent (42x17 mm), de mivel most más ultrahang géppel nézték, így nem igazán összehasonlítható az eredmény az előzővel. Az első ultrahangon is itt 1,5 cm-el kisebbet mértek, mint a rendelőben. Remélem ez nem azt jelenti hogy a valóságban mégis 1,5 cm-el nagyobb most is. Úgy tűnik elég lassan ürül, ki tudja meddig kell még feküdnöm, nagyon kezdek besokallni, már 6 hete az ágyat nyomom.

A többi dolog amit néztek a babán, az jó lett szerencsére.

Éééés... megtudtuk azt is, amire ilyenkor már nagyon kíváncsi az ember, hogy kisfiú vagy kislány lakik a pocakban. A mi sorsunk úgy tűnik az, hogy 100 %-ban fiús szülők legyünk. A vizsgálat során többször is megmutatta, hogy ő bizony egy kisfiú. Sosem fogom tagadni, hogy mindig is szerettem volna egy kislányt, főleg most harmadszorra, de ha így alakult, akkor annak örülünk, hogy kisfiú lesz. Ez teljesen lényegtelen, csak annyit kívánok, hogy túl legyünk a problémákon és minden rendben legyen vele, semmi más nem számít. Lánynevünk még úgysem volt, csak fiú, így a mai naptól kezdve nemcsak simán a babát várjuk, hanem Csontos Ádámot.

Már lassan két hete érzem a mozgolódását, pár napja már Apa kezét is megrugdosta a hasfalon keresztül.